Magyar Egyház, 1948 (27. évfolyam, 2. szám)
1948-02-01 / 2. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ Tiszteletbeli református atyámfia, aki csak mástól tudod meg, hogy te is az egyházhoz tartoznál, jó lesz, ha fölébredsz! Templomba járás nélkül a Sátán prédája lesz a lelked. Mert “hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni”, “a hit meg hallásból van”, a hallás pedig Isten igéjének prédikáltatása által. Viszont az Ige a templomban prédikáltatik. Jó lesz, ha fölébredsz s hozzá fogsz imádkozáshoz is. Rád fér. S az sem utolsó dolog, ha böjtödet úgy mutatod meg, hogy kenyeredből le-letörsz egy darabot az éhezők számára. Önmegtagadásoddal Isten ügyét szolgálod és boldogan fogod megtapasztalni, hogy az ember valóban nemcsak kenyérrel él, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik. D. S. HIVATALOS KÖZLEMÉNY Az amerikai magyar református egység ügyében 1948 január 22-íkén Cleveland, Ohioban volt a legutóbbi konferencia az Evangelical and Reformed Church, a Congregational Christian Church és a Független Egyház képviselői között. A nevezett két nem magyar közösség képviselői mindenben elfogadták, magukévá tették azt az egyezséget, amiben a Független Egyház és az Evangelical and Reformed Church magyar egyházkerületeinek a képviselői maguk között megegyeztek s ami lényegében lehetővé teszi, sőt garantálja a teljes, hitvallásos magyar református életet egy jogi kiváltságokkal körülbástyázott magyar egyházkerületben. Az ut immár nyitva áll ahoz, hogy úgy a Független Egyház kerülete, mint az Evangelical and Reformed Church magyar kerülete nyilatkozzanak az igy előkészített egység kérdésében. A Független Egyház kerületi gyűlését, ha Isten akarja és élünk, a húsvéti szent ünnepek után igyekszünk összehívni és az egység dolgában vélemény nyilvánitására kérni. Addig is türelem, hűség és kitartás az egész vonalon! Legyen kezünk az eke szarván. Használjuk lelki jóra a böjti időszakot és legyen húsvéti ünneplésünk diadalmas bizonyságtevés az Életnek Ura, idvezitő Jézusunk mellett. Atyafiságos szeretettel, Dr. Vincze Károly, főesperes. AZ OSI TÖLGY MAGYAR BÖJT Abban az észtvesztően szörnyű helyzetben, amelyben a világ’ ma szemünk előtt áll, midössze két lehetőség maradt az emberiség számára. Egyik az atombomba, és mindez, ami ebből következik. A másik az, hogy minden Istenben és isteni igazságokban hivő ember összefog, és élete legfontosabb feladatának a világmentést tekintve, minden jó mellé odaáll, s minden jónak az előmentelére tőle telhetőleg a legtöbbet megteszi. Száz százalékig tisztában kell lennünk azzal, hogy abban az állapotban, amelyben ma élünk ötvenszázalékos jóság, ötvenszázalékos jóraigyekezés már semmit sem használ. A romlás sokkal nagyobb, semhogy félintézkedésekkel segíteni lehetne rajta. A bibliáját komolyan vevő keresztyén ember, valljuk meg, már-már ott áll, hogy feladta a reményt arra, hogy a világ a végveszedelmet elkerülheti. Én magam, határozottan ott állok. Amikor az atombombáról először olvastam, Dániel próféta állóképére gondoltam, s arra, ami Dániel könyvének második fejezetében olyan világosan meg van írva. Kéz érintése nélkül leszakad egy egy kő, és darabokra zúz mindent. Mikor hajóm a new yorki kikötőbe befutott, s újra
