Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1933-01-01 / 1. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ vagy a lelki vakság miatt nem is tudnak arról gondoskodni. A megpróbáltatások alatt aztán hamarosan összeesnek és zúgolódnak. Nem jut eszükbe, hogy ők még a feleslegből sem igen adtak vissza Istennek. Az Ő országa ügyét pedig utolsórangu kérdésnek tartották. Testvéreim, vigyázzunk és imádkozunk, ezekben a nehéz időkben sokkal buzgóbban, sokkal gyakrabban; szüntelen kérjük Istent, hogy ezeket a megpróbáltó napokat is tegye lelkünkre nézve áldott időszakká. Keressük fel Istennek házát, éljünk azokkal a kegyelmi ajándékokkal, amelyeket Ő az Anya Szent Egyházban ingyen nyújt azoknak, akik azt Őtőle alázatosan és tiszta szívvel kérik. Ha valakinek tehetsége, az az ő tehetségével; ha valakinek pénze, az az ő pénzével; mindenünkéi, amink van, segítsük Isten Országának az ügyét; Egyházunk falait építgessük, szépitgessük ezekben a megpróbáltató időkben is. Mert még mindenki rendelkezik azzal, amit kötelessége odaadni Istenének. Tudod-e mi az, kedves testvérem? Az a te szived. Addig te boldog nem leszel, mig ezt oda nem adod Teremtődnek. Amikor majd az emberek szive valóban Istené lesz, akkor lesz boldogság, megelégedés és szüntelen való örvendezés az emberek között. Mint testvér szólok, ezekben a sorokban a testvérhez: Akarod-e, kivánod-e a boldogságot, a magad, családod és embertestvéreid számára? Ha igen?! Akkor ne tétovázz, egy percig se habozz. Add oda szivedet Istenednek és szolgálj Ő neki az Ő parancsolatja szerint, nem kényszerűségből, hanem jókedvvel. Ha igy cselekszel, meglátod, te is boldog és megelégedett leszel. AZ ELSŐ MAGYAR PRÉDIKÁCIÓ a Magyarországi Református Egyház hivatalos megbízásából október 30-án hangzott el Brazíliában, Sao Paulo-ban Apostol János ajkáról. Nevezetes ez a dátum, mert azt jelenti, hogy idegenbe szakadt véreinkért való felelősségre ébredt az anya Egyház. Az október 30-iki istentiszteleten 48-an vettek részt, 31-én már 96-an, ami a legélénkebben mutatja, hogy a távollevő magyarság megőrzi lelke mélyén Egyháza és fajtája iránti szeretetét s örömmel veszi a gondozást, megbecsüli azok munkáját, akik érette fáradnak. Még jobban bizonyitja ezt az, hogy karácsonykor több, mint 500-an keresték fel az istentiszteleteket, az Ur szent vacsorájával pedig 146-an éltek. Nagyon szépsikerű gyermekünnepélyt is rendeztek és az ekklézsia céljaira igazán gyönyörűen adakoztak. ÍRÁS A PESTI TEMETŐ EGYIK FEJFÁJÁRA. Az amerikai magyar református egyházak lelkipásztorai, munkásai és tagjai közül sokan ismerték a mostanában tífuszban, hirtelen elhunyt Töltéssy Zoltán ref. lelkészt, a magyarországi “Keresztyén Ifjúsági Egyesületek” országos központi titkárát. Tragikus halála nemcsak ifjú hitvesének a szivét döntötte mély gyászba, hanem három apró gyermeket is az árvaság szomorú sorsára juttatott. A 32 éves lelkész a családja eltartása mellett nem tudta az utóbbi időben fizetni a nyugdíjjárulékát. Ha az elmaradt nyugdíj járulék, 800 pengő most befizettetnék, akkor az özvegy a három gyermek után kapna havi 80 pengő nyugdijat. Havi 80 pengőt, inem egészen 15 dollárt. De ehhez először a 800 pengőnek a befizetése szükséges. Ennek az összegnek az összegyűjtésére otthon mozgalom indult. A kora ifjúságától kezdve olyan önfeledt odaadással és lelkesedéssel dolgozó fiatal lelkész itt Amerikában is, ahol a daysytown-i és vestaburgi egyházaknak volt a lelkésze, sokakra gyakorolt hatást. Úgy hisszük, hogy ezek és mindazok akik ismerték az ő rendkívüli egyéniségét és értékeit, meghallgatják azt a kérésünket, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a megindított gyűjtéshez. Segítsék valami kis kenyérhez azokat az árvákat, akiknek az édes apjuk, amint egy barátunk Írja róla, “hol ebédelt, hol nem. Sokszor este hat órakor ment haza s egész nap reggelivel dolgozott” még sem tudott még 80 pengős nyugdijat sem biztosítani az ő szeretteinek. Baráti szívvel ezt a szolgálatot írjuk fel a mi hü barátunk fejfájára a pesti temetőben. Adományokat az alulírottak bármelyikéhez szíveskedjenek az olvasók eljuttatni. Adományokat nyilvánosan nyugtázni fogunk s az összeg óhazai átvételéről is ínyilvános értesítést adunk, ugyanezekben a lapokban. A magunk részéről mind a ketten öt-öt dolláros adománnyal elkezdjük a gyűjtést. Keresztyén Csontos Béla ref. lelkész 3036 Globe Avenue Lorain, Ohio. szeretettel: Hegyi Sándor ref. lelkész 175 Pershing Ave. Carteret, N. J. “Mikor nálatok voltam, szűkölködtem” — írja Pál apostol a korinthusbelieknek. (II. Kor. 11:8.) Milyen dicstelen fényt vetnek ezek a szavak a korinthusi gyülekezetre. Az apostol szűkölködött köztük!
