Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1933-01-01 / 1. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5 UJ FÜGGETLEN EGYHÁZKÖZSÉG ALAKULT STATEN ISLANDON. Évekkel ezelőtt és azóta is újra meg újra jelét adta a staten islandi magyar reformátusság annak, hogy a Független Amerikai Magyar Református Egyház ke­belében óhajtja élni egyházi életét. Ez az óhaj az utóbbi hetekben odaerősödött, hogy e sorok Íróját, mint a független egyház keleti egyházmegyéjének esperesét egy sokaktól aláirt kérvényben kérték arra, hogy közéjük kimenjen és közöttük füg­getlen egyházközséget szervezve őket a független Egyház kebelébe felvegye. A kérésnek eleget téve e sorok Írója Bodnár István független egyházkerületi főgond­nokkal, Kovács Lajos ügyvéd-egyházme­gyei ügyésszel, Bányácski Ferenc egyház­­megyei tanácsbiró s amboyi egyházközségi főgondnokkal, továbbá, mint érdeklődők­kel : Marosi Károly algondnokkal, id. Deák Lajos pénztárnokkal, Arday László egy­házközségi jegyzővel, Csordás Ferenc, Amaczi János, Hudácskó József, Rezes János egyháztancsosokkal, Sebestyén Dá­niel és Arday Lászlóné gyülekezeti tagokai, február 26-án este át is ment Kreischer­­villebe és az elnöklete alatt tartott népes alakuló közgyűlés megalakította a Staten Islandi Független Magyar Református Egyházat, a Független Amerikai Magyar Református Egyház legújabb egyházköz­ségét, amely Kreischervilíe központtal az egész sziget magyar reformátusságának lelki gondjai alá vonására igyekszik. Ezért nevezi magát Staten Islandi Független Magyar Református Egyháznak. Az in­­korporálással kapcsolatos ügyvédi teendők­kel Kovács Lajos egyházmegyei ügyészt bízta meg az alakuló gyűlés. Az újonnan alakult egyházközség a perth amboyi füg­getlen református egyház társegyházának nyilvánította magát és lelkészi kiszolgálás és felügyelet tekintetében mindaddig, amig önálló lelkészi állást nem állít fel, a perth amboyi független református egyház egy­­szersmindenkori lelkipásztorának a pász­­torságát fogadja el. Ebben a határozat­ban döntő jelentősége volt nem csak a két gyülekezet közelségének, hanem annak a ténynek, hogy a Staten Islandon, kü­lönösen Kreischervillen és környékén lakó magyar reformátusok egyházi életének a megszervezése a perth amboyi egyház­­községből indult ki és most oda tért vissza. Az uj egyházközség nagy lelkesedéssel egyháztanácsát is megválasztotta a követ­kezőképen: Főgondnok: Béres Károly; algondnok: Kozma Lajos; pénztárnok: Dócs József; jegyző: Biró Zsigmond; egyháztanácsosok: Gerék István, Angyal Ferenc, Fazekas József, Belánszki Mózes, Bodnár Pál, Szűcs János, Kurcsák Imre, Nagy Mihály, Koji András, Szeles János, Demes Lajos, Albert István, Térjék Ká­roly, Herczeg Lajos. A megválasztott elöljárók azonnal letették a Független Egyház törvényében előirt szövegű hivatali esküt és Bodnár István kerületi és Bá­nyácski Ferenc perth amboyi egyházköz­ségi főgondnokok intéztek hozzájuk buz­dító szavakat. A közgyűlés ezután elvi megállapodást kötött Szűcs János egyház­tanácsossal, aki egy korábbi árverésen az egész egyházi fekvőséget, a templommal és paróchiával együtt, megvette és önkölt­ségi áron azt a gyülekezetnek átadni kész. Az átadási, illetve átvételi szerződésnek Kovács Lajos egyházmegyei ügyész utján való elkészítésére a közgyűlés utasítást adott az egyháztanácsnak, amely aláírás előtt jóváhagyás végett egyházközségi közgyűlés elé terjesztendi a szerződést, így a gyülekezetnek azonnal kész egyházi fekvősége, temploma, iskola- és gyűlés­­terme, hasznosítható paróchiája stb. lesz. Szűcs Jánosnak az egész forklózolással tulajdonképen az volt a célja, hogy a staten islandi magyar reformátusságot ilyen rendkívüli, de a körülmények folytán el­kerülhetetlen módon is egy szivük szerint valóbb egyházi élethez segítse, ő maga is egy lévén azok közül, aki azt kereste és óhajtotta. Hittestvérei, akik lelkesítet­ték és buzdították, teljes megértéssel és megbecsüléssel veszik körül. Az istentisz­teletek tartásának, és a lelkészi kiszolgá­lással kapcsolatos kérdéseknek a megtár­gyalását az egyháztanácsra bízta az alak­­kuló gyűlés. Annyit rögtön elhatározott a gyűlés, hogy további intézkedésig isten­­tisztelet havonta kétszer tartassák és hogy a sok vita központjába került és sok rom­bolást is szenvedett templom ünnepélyes ujraszentelő istentisztelet keretében vétes­sék vissza a gyülekezet használatába. Ennek minél előbbre való előkészítésével szintén az egyháztanács bízatott meg. Az egyháztanács még a héten, kedden este összeült és munkájáról egy vasárnap este, az egyháztanács által kijelölt helyen, fél 8 órakor tartandó egyházközségi köz­gyűlésnek jelentést tesz, azután pedig minden vonalon, teljes buzgósággal meg­indul a múlttal szakitó és bizó remény­séggel előre néző független egyházi élet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom