Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1931-01-01 / 1. szám

MAGYAR EGYHÁZ Sokan vannak akik azt hiszik, hogy az Egyház csak arra való, hogy a templomok­ban istentiszteleteket tartsanak. Az ilyenek megelégednek azzal, ha az istentiszteleteken megjelennek. Nem gondolnak arra, hogy csak úgy lehetnek valóban igaz keresztyének, s egyúttal boldog emberek, ha életük minden dolgán meglátszik az, hogy az Egyházat lelki édes anyjuknak tekintik. Isten után a legtöbbet földi édes anyánk­nak köszönhetünk. Édes anyánk szerető gon­dozása nélkül korán elpusztultunk volna. Az a gyermek aki édes anyjának jó tanácsait megveti, aki édes anyjára nem hallgat, s aki édes anyjától elidegenedik nagyon sze­rencsétlen gyermek, s nagyon boldogtalan életet várhat. így vagyunk az Egyházzal is. Úgy kell szeressük mint édes anyánkat. Meg kell hallgassuk jó tanításait. Arra kell igyekez­zünk, hogy mindig közel legyünk hozzá, s úgy éljünk benne, mint ahogy a jó család­ban élnek a szüleiket tisztelő és egymást szerető gyermekek. Az Egyházban ismerjük meg (1) Istent. Ott tanuljuk meg Őt félni és szeretni. Ott tanulunk meg az Ő utaiban járni. Ott vesz­­szük a sok áldást és segedelmet arra, hogy a szerető mennyei Atyának jó gyermekei legyünk, s az ő szerelmében mindig boldogak lehessünk. De az Egyházban ismerjük nreg (2) felebarátainkat is. Csak az Egyházban tanulhatjuk meg azt, hogy hogyan kell egy­mást megbecsülnünk, szeretnünk, segitenünk, s egymással testvéri megértésben élnünk. Az Egyházban tanulhatjuk meg (3) az életre tartozó dolgokat is. Krisztus a fő tanító, s ha művelni kívánjuk elménket és szivünket, Hozzá kell mennünk. Csak a mennyei Mes­tertől tanulhatjuk meg, hogy hogyan kell örvendeznünk az öröm idején. Az élet pró­báihoz csak tőle nyerhetünk bölcs szivet és erős lelket. A szomorúságokban csak nála találhatunk igaz vigasztalást. Megáldott bol­dog élet csak az Egyházban lehetséges. Mi magyar reformiátus ifjú keresztyének szeretjük a Krisztus Egyházát, lelki édes anyánkat. Benne kívánunk élni. Ifjúsági Szö­vetségünket az Egyházban kívánjuk fenntar­tani, mert érezzük, hogy csak úgy érhetjük el nemes céljainkat, ha megállunk az egyedüli igaz fundamentumon: az Ur Jézus Krisztuson. Erről a fundamentumról prédikálta Péter apostol az első pünköst napján, hogy: “Ez ama kő, amelyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegletnek fejévé. És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk.” (Csel. 4:11—12.) 6. A 128-ik dicséret 3-ik verse és perselyezés. 7. Megelőző összejövetel jegyzőkönyvének ol­vasása és hitelesítése. 8. Titkár és pénztáros jelentése. 9. Uj tagok felvétele. 10. Magyar énekek. 11. Szórakoztató dolgok: Szavalat, zeneszám zongorán, hegedűn, vagy más hangszeren, játék, beszélgetés, stb. MIÉRT FIATALON? 1. A CV-ik zsoltár első verse. 2. Fohász és imádság. 3. Biblia olvasás. Jeremiás 1:7—9 és 1:17—19. 4. A 200-ik dicséret 1—2 verse. 5. Kedves Barátom! Leveled őszinte örömmel vettem, örömöm még teljesebb lett, amikor azt is megtudtam leveledből, hogy az Ifjúsági Szövetség Nálatok is olyan nagy lelkesedéssel alakult meg, mint nálunk. Bizony felénk is úgy van az, hogy ma minden jó magyar ember a mi Ifjúsági Szövetségünkről beszél. Hát még ha meg fogják látni, hogy lelkesedésünk nem csak közmondásos szalmaláng, de kitartó, hősies elhatározás! Az is természetes dolog, hogy gáncsos­­kodók is akadnak. Említed, hogy egyik bará­tod még csúfolni is akart, amiért egyszerre olyan “szenteskedő” lettél. No, de amint le­veledből sejtem, meg is feleltél neki alaposan! Ha már olyan nagyon érdekel, hogy felénk is vannak-e ilyen gáncsoskodók s én mit szoktam válaszolni azoknak, megírom Neked feleletemet. Mert nálunk is vannak ám ilyen gúnyolódok! Gyűrött arcú, nagyhangú ismerő­söm a napokban is azt mondta: “Minek már megint ez a komédia? Még fiatal vagy. Majd, ha megöregszel ráérsz istenes életet élni!” S bizony más barátaim is igy beszélnek néha. De én tudom, hogy nincs igazuk!... Ha gyűrött arcú ismerősömnek igaza volna, nem volna mindig olyan gyűrött és feldúlt az arca. Még csak alig múlt húsz éves s már is olyan, , mintha legalább negyven volna. Még a munkáját sem tudja becsületesen elvégezni. Tudom, hogy nincs igaza! Testem gyakorlását is fiatalon kell kez­denem, ha nem akarok akár a footballban, akár a baseballban utolsó lenni. Ha fiatalon sohasem edzeném testem, tiz év múlva beesett mellű, vézna, beteg ember lennék. A lelkem is ilyen koravén lélekroncs lenne, ha soha­sem ápolnám azt. De én ezt nem akarom! Testileg és lelkileg egészséges, izmos ember szeretnék lenni. Ezért kezdek lelkem építé­séhez fiatalon! Az eszem művelésére sem érek rá majd ötven, hatvan esztendő után. Oh milyen bor­zasztó lenne, ha még írni, olvasni sem tudnék s teljes tudatlanságban kellene élnem! Pedig a legnagyobb tudomány is magában még semmi. Tudom, lehetek az iskolában a legjobb ta­nuló, de az élet minden tárgyból el fog buk­— 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom