Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-01 / 1. szám
Volume X. JANUARY, 1931. Number 1. Founded by: Endre Sebestyén Geo. E. Borsy-Kerekes 925 Mahoning Avenue Youngstown, Ohio Editor: MAGYAR CHURCH Published monthly. Subscription: $1 a year MAGYAR EGYHÁZ Contributor: Charles Vincze Alexander Daróczy 102 Seventh Avenue McKeesport, Pennsylvania Associate editor: CONTRIBUTING STAFF: MINISTERS OF THE FREE MAGYAR REFORMED CHURCH IN AMERICA Entered as Second-Class Matter, Mar. 30, 1922, at the Post Office at Duquesne, Pa., under the Act of Mar. 3, 1879. SEBESTYÉN ENDRE: BEKÖSZÖNTŐ A Magyar Egyház e mostani számával lép tizedik évfolyamába. Ilyenkor a lapok jubilálni szoktak. Sőt egyik-másik módosított vagy épen uj programmot is ad. Mi is jubilálunk, de uj irányelveket nem szabunk. Alább egy cikket kap az olvasó, mely a Magyar Egyház első évfolyamának első számában jelent meg. Az alapitó főszerkesztő irta. Az abban foglaltak voltak a Magyar Egyház programmja az elmúlt 10 év alatt, ugyanez a programmunk a jelenben s ugyanez lesz a jövőben is. — Szerk. A “Magyar Egyház” független református folyóirat. Az hogy “független”, azt jelenti, hogy nem áll semmiféle missziónak a szolgálatában, s úgy foglalkozik az amerikai magyar református élet dolgaival, ahogy ezeket a dolgokat, az amerikai egyházi életet ismerő, teljes keresztyéni szabadságot élvező szerkesztője látja. Egy ilyen lapra szüksége van saját egyházában, amely semmiféle misszióhoz nem tartozva, önáló amerikai magyar református egyházként tartja fenn magát, de — úgy érzi — szükség van mindenütt, ahol komolyan gondolkozó amerikai magyor református keresztyének élnek. Az amerikai magyar reformátusság egy mesterségesen reá erőszakolt, egészségtelen egyházi rendszer tisztátalan levegőjében él. Életéből siralmasan hiányoznak az igazi református keresztyénség jellegzetes valóságai. Az erős egyéni hitre felépült öntudatos kálvinista élet gyönyörűséges dolgai, vajmi ritka látvány közöttünk. A régi arany nagyon megfogyatkozott, s helyette, a névértéket még magánviselő, de régi értékét régen elveszített, haszontalan papír-pénz járja. A nemes érc tiszta csengése, mintha csak régi idők emléke volna, ritkán éri füleinket; s helyette a szavaknak, — a valóságukból kiforgatott, lelkünkre zsibbasztóan hulló, émelygős, sokszor épenséggel mételyezö szavaknak, ezerszer megunott tömegét kapjuk. Az igaz kálvinizmus tiszta levegője helyett, valami, az Isten-országából teljesen idegen, hamis szentimentálizmus “könnyfakasztó,” de életerőnket megbénító áfiumját szivjuk be tüdeinkbe. Ezért van, hogy békéről beszélünk mindig, s nincs — békességünk. Összetartás a jelszavunk, s hullunk — ezerfelé. Ezért van, hogy hazafiaskodunk szüntelenül, de vajmi kevés foganattala, hazafiasságunk legtöbbször: szájaskodás. Ezért van, hogy a legelkopottabb szavunk a szeretet, s az életünk: átok. Ebben a református lapban, egyszerű, de igaz beszéd fogja járni. Hazug beszéd, rósz beszéd, félrevezető beszéd, személyeskedő beszéd nem lesz benne. Viszont, bátor és egyenes lesz a hangja; bátor és egyenes még akkor is, ha személyekről kell hogy szóljon, s — bevett rend szerint — a személyeskedés vádja fogja érni. Miniden szó mögött, amely ennek hasábjain világot lát, egy valóság lesz: az a hit és az a meggyőződés, amelyen szerkesztőjének egész élete nyugszik: a hit a Jézus Krisztusban, úgy és aszerint, amint őt arra maga az Életnek Fejedelme felnevelte. Ha az Isten úgy megáldja, ez a lap, a maga mértéke szerint, szolgálni fogja az Isten dicsőségét és az amerikai magyar reformátusság igaz javát. Földi támogatója — egyes egyedül — azok a komolyan gondolkodó amerikai magyar reformátusok lesznek, akik — érezve, hogy szükség van rá — szeretetökbe fogadják és saját lapjok gyanánt véve, elterjesztik, megerősítik és naggyá teszik.
