Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)

1929-10-01 / 10. szám

8 A teljes ó és ujszüvetségi Szentirást egyes ószövetségi apokrifus (elrejtett, nyil­vános olvasásra nem szánt) könyveket is beleértve legelőször Károlyi fordította le magyar nyelvre. A munkán három éven keresztül dolgozott és 1589.-ben fejezte be. A fordítás három nagy (folians) kötetben díszes cim rajzokkal illusztrálva 1590.-ben jelent meg. Cime ez: Szent Biblia, az az Ur Istennek ó és uj testamentomának Próféták és Apostolok által megirott szent könyvei. Magyar nyelvre fordittatott egé­szen és újonnan Károlyi Gáspár által. Az Istennek Magyarországon való Anya szent Egyházának épülésére. Luk. XVI. vers 29. Vagyon Mózesek és prófétáik, hallgassák azokat etc. Visolban, Nyomtat­tatott Mantskovit Bálint által. MDXC. Bódog asszony havának 10. napján.” Mint Szenei Molnár Albert a Káro­lyi bibliájának későbbi kiadója feljegyezte, akit gyermek korában Gönczről a szom­szédos Vizsolyba a nyomdába Károlyi gyakran küldött a kézirattal, az “istenes vén embernek” az volt egyedüli kíván­sága, hogy vajha nagy munkáját befejez­hetné. Az Isten meghallgatta kérését és nyomda alá készítette a magyarforditásu bibliát. Abban az időben egy ilyen mun­kának előállítása költséges dolog volt, de Károlyi nem volt híjával a bőkezű párt­fogónak. Ilyenek voltak Ecsedi vagy Pé­­terffy Báthori István főispán és neje, Rá­kóczi Zsigmond főispán, később erdélyi fejedelem, Homonnai Drugeth István és Mágócsy Gáspár főispánok. A nyomda a Báthory István tulajdo­nát képező Vizsolyban volt, előbb egy magános telken, majd a földesúri épület­ben, ahonnan Károlyi a templom szen­télyéhez épített házban helyezte el. Va­lószínű, hogy maga Károlyi is értett a nyomdászathoz, amelynek mestere a len­­gyelszármazásu Mantskovit volt. A Károlyi idejében korszakalkotó munka volt a teljes Szentirásnak magyar nyelvre való fordítása. A magyar nyelv abban az időben nem volt olyan fejlett, mint napjainkban, amennyiben a tudo­mányos munkákat inkább latin nyelven írták s ezen kívül az ó szövetség eredeti nyelvének, a hébernek és az újszövetség nyelvének, a görögnek teljes ismeretét tételezte fel és a megértést elősegítő ré­­giségi, nyelvészeti és magyarázati segéd­­tudományok nem voltak korántsem any­­nyira kifejlődve, mint ma. Károlyi az ere­deti héber és görög szövegből fordította le a bibliát, de a többi régi fordításokat is figyelembe vette. Bibliája három hatalmas kötetben nem volt alkalmas kézi használatra, azonban tanítványa, Szenczi Molnár Albert 1608.­­ban Hanauban, és Oppenheimban 161 Ei­ben kisebb formában kiadta. A magyarországi reformátusok és evangélikusok mellett az unitáriusok és különböző szekták (baptisták, methodis­­ták, szombatosok) ma is a Károlyiféle for­dítást használják. A római katholikusok közül Káldy György jezsuita 1626.-ban adta ki az első teljes Szentirást. Káldy a Károlyi fordításáról becsmérlőleg nyi­latkozott. Azonban a tények azt igazolják, hogy mig a Károlyi forditása 1875.-ig 71 kiadást ért, addig a Káldyé csak kettőt. A Károlyi fordítását az idők folyamán többen átdolgozták, hogy a magyar biblia szövege hivebb legyen az eredeti érte­lemhez és alkalmazkodjék a mindig fej­lődő magyar nyelvhez. Az átdolgozott (revideált) kiadások közül legnevezetesebb az 1898.-ban megjelent ó szövetség, amely­nek munkájában Szász Károly, Ballagi Mór, Bachát Dániel, Fröhlich Róbert, Kenessey Béla, Petri Elek, Linberger István, Erdős József, Poszvék Sándor, Dicsőfi József, Németh István, Radácsi AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÁLLAMI BANKJA 'THE HARBOR STATE BANK EMIL KISS, PRESIDENT Fourth Ave.—9. Str.New York EGYLETEK, TÁRSULATOK ÉS MAGÁNOSOK BETÉTJÉRE 41%KAMATOT FIZET

Next

/
Oldalképek
Tartalom