Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)
1929-10-01 / 10. szám
9 György, Szabó Aladár, Csengey Gusztáv és Puhánszky Béla vettek részt. Ezt követte a revideált uj szövetség a Bartók György, Kenessey Béla, Petri Elek, Radácsi György, Mayer Endre, Masznyik Endre, Erdős József, Bancsó Antal és Kecskeméthy István átdolgozásában. Összehasonlitás végett itt közöljük a Királyok I. könyvéből a 8. rész 39.-ig és 43. versét a Károlyi 1590.-ből való fordítása és az 1898.-ban megjelent átdolgozott fordítás szerint. A Károlyi forditása. “Te halgasd meg mennyekből az te lakó helyedből és légy kegyelmes és czelekedd ezt, hogy kinek kinek fizess az 6 utai szerint, amint meg esmérted az ő szivét.. . add meg az idegeneknek mind azt az miért könyörögnek, hogy mind az egész földön való népek meg esmérjék az te nevedet.” A Károlyi fordít szó fordul elő, ami tásnál fogva, amit Az átdolgozott forditás. “Te hallgasd meg a mennyekből, a te lakhelyedből és légy kegyelmes és cselekedő azt, hogy kinek kinek fizess az ő utai szerint, amint megismerted az ő szivét... és add meg az idegennek is mindazt, amiért könyörög néked, hogy mind az egész földön való népek megismerjék a te nevedet.” sában igen sok latin érthető annál a haakkor a latin nyelv a müveit emberekre gyakorolt. így paradysum (paradicsom), hóra (óra), schola (iskola), unicornis (egyszarvú), sanctuarium) (szentély), gradus (lépcső) stb. “Mint idegenség itt említhető meg, hogy az- e korbeli Írók a biblia történeteit nagyon saját koruk szempontjából fogták fel s nem sokat adtak a történeti hűségre. Mindenesetre nagy időelőttiség, hogy Károlyi épugy, mint Káldy olasz seregről, Olaszországról szól, a mérték neve sok helyen köböl, itze, pint, hónapok nevéül emlittetik Október, azaz Mindszent hava, a hadsereg vezetői hertzeg, kapitán, főhadnagy, szó van Jeruzsálem megyéiről.” (Csontos: A vizsolyi biblia nyelve.) Sok olyan szót használ, amik ma már más jelentőséggel bírnak. így például: abrak (embereknek való eledel), agyas (elmezavart) állat (lényeg), bátor (ámbár, noha), ítélő mester (biró), karul (karvaly), kérőt rág (kérődzik), keserűi (sajnál), ketzele (lepel), körtvélyfa (szederfa), közöl (megoszt), közös (társ), lakik (eszik), lanna (bádoglemez), marha (vagyon), meny ütő kő (menykő), mérsékel (mér), biretrom (süveg), ravó (adószedő) stb. (Lásd Csontos fenti munkáját.) * Születésének négyszázéves fordulója alkalmából kegyelettel gondolunk Göncz református “esperesplébánusára,” az első teljesszövegü magyar biblia nagynevű tudós fordítójára, az orthodox hit bátor védelmezőjére. Hiába próbálták megszentségteleniteni a Károlyi sírját, emléke kitörölhetetlenül él minden bibliás magyar szivében és ott él a magyar bibliák lapjain, amelynek elején ma is ott találhatók e szavak: “Magyar nyelvre fordította Károlyi Gáspár.” Nagy Károly városa, a gróf Károlyiak fészke büszke lehet rá, hogy a magyar hazának és magyar ref. egyháznak olyan szellemi arisztokratát adott, mint a mi istenes vén emberünk volt! Göncz büszke lehet rá hogy papjai között olyan kiváló tudásu ember foglalhatott helyett, mint a mi Károlyink! De hozzá méltó legszebb kegyeletünk az lesz, ha mi is úgy vesszük kezünkbe a Szentirást, amint ő irta Bibliájának előszavában: “Istennek a tökéletes és mindenestől fogva való akaratja a próféták és apostolok írásaiban van és annak okáért azok az írások méltán szentirások. A próféták és apostolok írása tökéletes, teljes, fogyatkozás nélkül való, tiszta és igaz. Nem szabad ahhoz semmit adnunk, hogy Istennél bölcsebbeknek ne láttassunk, sem abból elvennünk, vagy attól elhajolnunk, hanem azokat mindenestől fogva meg kell tartanunk, mint a mi hitünknek mozdíthatatlan reguláját. Mindenki tartozik engedelmeskedni azon tudománynak, amely a próféták és apostolok Írásaiban vagyon. Csakis ezt kell bevennünk, valamely tudomány azzal nem egyez, akárkié legyen, akár angyalé, akár ördögé, akár a pápáé, vagy akármely nagyméltóságbeli emberé, akár a Conciliumé (zsinaté): semmiképen az nem igaz és azt nem kell bevennünk.” (H. Kiss Kálmán: Károlyi Gáspár életrajza.)
