Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
MELLÉKLET A “MAGYAR EGYHÁZ” 1927 JANUÁRI SZÁMÁHOZ BOTRÁNYOS KÖZGYŰLÉS A NEW YORKI 69. UTCAI REFORMED TEMPLOMBAN Folyó évi január 9-én tartotta a Reformed Church in the U. S. be csempészett new yorki 69-ik utcai egyház évi rendes közgyűlését, amelyhez hasonló botrányos gyűlés talán csak a csatlakozási harcok idején történt egy-egy magyar templomban. A lelkész elnöki kalapács szinte szünet nélkül csattogot az Urasztalán, helyükről felugrált emberek ököllel verték a padokat s a templom fülsiketítő zajjal és kiabálással telt meg. Egy egy közgyűlésről máskor leadott hasábos hir helyett a Népszavában most csak néhány sorocska jelent meg, amely bölcsen elhallgatja az ott történteket, éppen azért az igazság érdekében szükségesnek tartjuk, hogy tudósítónk híradása alapján olvasó közönségünk elé tárjuk a valót: A január 9-én d. e. 10 órakor kezdődött istentiszteletre kb. 120-an gyűltek össze jelentős részben nem tagok. Az istentisztelet békés lefolyása után fél 12-kor kezdetét vette a közgyűlés, amelynek első pontja a lelkészi jelentés volt. Eme jelentést, amely nagyobb részben dr. Takaró Géza lelkész különböző ténykedéseiről és csak igen kis részben az egyház múlt évi munkálkodásáról adott számot, közgyűlés minden további nélkül tudomásul vette. Utána Á.dám Géza az egyház múlt évi pénztárnokának jelentése következett, amely szerint egyház múlt évi bevétele jó ezer dollárral kevesebb, mint az azt megelőző évben. Jelentéséhez Hebráncz József ellenőr és lelkész szólották hozzá, akiknek szemében úgy látszik Ádám Géza vörös posztó s akit burkoltan pontatlansággal vádoltak meg. Később nyert pozitív információnk szerint a vádaskodás valami 70 dollár hiányra célzott, amely a múlt év tavaszán az egyház akkori segédlelkészének kezén tűnt el s amely összegről pénztárnoknak tudomása sem lehetett, mivel az a lelkészi hivatalba folyt be. Közgyűlés pénztárnokban megbízva, jelentését a gyanusitgatások ellenére is tudomásul vette. Ezek után következett az ez évi egyháztanács megválasztása, amely pontnál az eddigi szélcsend után teljes erejéből kitört a vihar, az öt év óta ámított, és orruknál fogva vezetett emberek leikéből a méltó felháborodás. Dr. Takaró Géza felhívta Péter Antal s. lelkész jegyzőt, hogy olvassa fel a presbitérium által az évre tisztviselőkül jelöltek névsorát. Segédlelkész talán tévedésből, vagy talán azért mert még nincs hozzászokva a reformed churchbeli egyházkormányzati fogásokhoz, azt a jegyzőkönyvet olvasta fel, amelyben a főgondnokságra jelöltek között Ádám Gézának a neve is szerepel. Lelkész észrevevén a tévedést, leintette jegyzőt, hogy olvassa a másik jegyzőkönyvet. Ebben mint főgondnok jelöltnek egyedül Nagy Bertalannak, lelkész személyes hívének és mindenben kész támogatójának a neve szerepel csupán. Dr. Takaró a presbitérium által megállapított eme listát minden további hozzászólás, vagy vita nélkül el akarta fogadtatni a gyülekezettel. Közgyűlés azonban méltó felháborodással visszautasította a jelölést és magának követelte a választás jogát. Az urasztalán csattogó elnöki kalapáccsal nagynehezen helyre állított olyanamilyen csendben megkezdődött a választás. örökös tiszteletbeli főgondnoknak jelöltetett Berkó D. Géza, az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője, az egyháznak öt éven át volt főgondnoka. Jelölése és megválasztása ellen a lelkészi főgondnok-jelölt bátyja részéről hangzott el csupán ellenvetés, a gyülekezet egyhangúlag megválasztotta. Lelkész és személyes hívei részéről főgondnoknak jelöltetett Nagv Bertalan akinek megválasztását Takaró Géza keresztül akarta erőszakolni. A közhangulat azonban nagy többségben Ádám Géza mellett foglalt állást. Róla annyit kell megjegyeznünk, hogy az utóbbi 3 év óta, amióta a gyülekezetnek tagja, tudomásunk szerint nálánál többet az egyházért senki sem dolgozott. Képzett, intelligens ember, meggyőződéses magyar református, igazságszerető ember, aki nem szereti a visz-