Magyar Cserkész, 1997 (49. évfolyam, 1-2. szám)
1997-01-01 / 1-2. szám
MAGYAR CSERKESZ 19. oldal vidék éghajlata mediterrán, azaz földközi tengeri, és ezért eszményi táborhelynek Ígérkezik. A jamboree résztvevői csak a Világirodánál igazolt tagnemzetek lehetnek. A résztvevő csoportok tagjai 13 és 17 év közötti fiúk és leányok, a vezetők 18 és 30 év közöttiek. A Magyar Cserkészszövetség is készül egy 20-tagú fiú- és leánycsoporttal, kiegészítve a Külföldi Magyar Cserkészszövetség küldöttségével. A KMCSSZ képviselőit Argentína, Brazília és Venezuela magyar csapataiból állítja ősze a KMCSSZ. Ez az összefogás a két Szövetség között ismét kitűnő bizonyságát adja a cserkésztestvériségnek. (FV) Gácsér Imre hazament (1915—1997) Dr. Gácsér Imre bencés atya, tanár, cserkészvezető, szerkesztő és újságíró 1977. április 30-án a brazíliai Säo Paulo városában elhunyt. Gácsér Imre 1915 május 30-án látta meg a napvilágot a Balaton északi partján, Örvényes nevű kis halászfaluban. A veszprémi Piarista gimnázium elvégzése után lépett be a Bencés rendbe. 1940-ben szentelték pappá. Ezután Győrött a Bencés gimnáziumban tanított. 27 éves korában mint fiatal paptanár itt ismerkedett meg a cserkészettel. Három éven át csapatparancsnoki munkát is végzett 1945-ig A cserkészethez haláláig hű maradt. Mert Imre bá’ is úgy tette le fogadalmát, ahogy azt Baden Powell, Teleki Pál, Bodnár Gábor és az ő nyomukat követő cserkészek tették, akik a cserkészetben életformát láttak és fogadalmukat életük utolsó napjáig megtartották. A háború után az ország ezer sebből vérzett és a magyarok százezrei menekültek Nyugatra. Imre bá’-t a Vatikán a menekültek szolgálatára rendelte ki. Missziószolgálata keretében Párizsban elvállalta a menekültügyi iroda vezetését. Mihelyt megindult a magyar cserkészet munkája, Gácsér Imre rögtön megtalálta a feladatát és Párizsban társaival megalapítja a Petőfi cscs.-ot, melynek parancsnoka lesz. Magyarországon ekkor már a cserkészetet kommunista befolyás alá kényszerítették. 1947-ben utoljára vehetnek részt a franciaországi Moisson-ban rendezett ”Békejamboree”-n. Mintegy 200 magyarországi cserkész — köztük politikai besúgók — részvételével utaztak Franciaországba. De Moisson-ban már ott volt 6 emigráns magyar cserkészvezető, köztük Gácsér Imre is. Imre bá’ egy társával francia- és angolnyelvű beadványt készített a nyugati magyar cserkészet létezéséről és a magyarországi cserkészet tragikus helyzetéről, amit eljuttattak a világcserkészet vezetőihez. Ez a beadvány fontos kezdő dokumentuma volt annak a tájékoztató hadjáratnak, mely felhívta a szabad világ cserkészetének figyelmét arra, hogy a menekült emigráns tömegek között nagyon sok nemzeti cserkészmozgalom van kicsírázóban, a menekült cserkészek fel fogják venni a hazájukban letörött liliomos zászlót, és erre az új helyzetre a Világirodának fel kell készülnie. Gácsér Imre 1960-ig Európában cserkészkedett mint csapatparancsnok, később mint az I. Európai Kerület vezetője. 1960-ban, bár súlyos betegsége (májrák) a halál árnyékába döntötte, a francia orvosok tanácsa ellenére mégis vállalta az új kihívást, és elöljárói kívánságát követve kivándorolt Brazíliába, hogy kivegye részét bencés rendtársai nagy vállalkozásából és munkájából. Derűlátó lendülettel vállalta a Dél-amerikai Magyar Hírlap szerkesztőségének és kiadó hivatalának munkáját. Több éven át tanít a Szent Imre kollégiumban, majd egy évig a Katolikus Egyetemen. Három évig alperjele a Szent Gellért kolostornak, majd 1985-től haláláig főlelkésze a Szent István Király Róm. Kát. Egyházközségnek. Hosszú éveken át a Könyves Kálmán Szabadegyetem rektora és a buenos aires-i Magyar Hírlap főmunkatársa. Haláláig szerkeszti a PAX-ot, az egyházközségi és lelki élet értesítőjét. Kijárt az öregotthonba misézni és szeretett elbeszélgetni az öregekkel. Gácsér Imre, ahol csak tudta, szolgálta hitét és magyarságát. Brazíliai cserkészéletében Imre bá’ volt a 25. Szent Imre csapat parancsnoka, a dél-amerikai II. kerület vezetője, a helyi csapatok szervező testületi tagja, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség társelnöke és az embu-i „Simon Bálint” cserkészpark gondnoka. Valahányszor a helyi cserkészvezetők ügyes-bajos dolgaikkal hozzá fordultak, mindig a szív mélyéről jövő, őszinte segítőkészségével találkoztak. Még utolsó éveiben is, amikor körülvették már a halál angyalai, mindig magunkon éreztük szerető tekintetét. A Magyar Himnusz fennséges dallama búcsúztatta dr. Gácsér Imre bencés atyát. Isten veled Imre bá’! Pillér Éva és Gedeon
