Magyar Cserkész, 1981 (32. évfolyam, 1-4. szám)
1981-03-01 / 3-4. szám
BARTÓK BÉLA NAGYTÁBOR Az idei európai nagytábort, tiz európai országban működő csapataink és a tengerentúli vendégvezetők részvételével, a hagyományos hegyen, a kastü magyar gimnázium közelében lévő Mennersbergen tartotta meg az európai kerület. A tábort Bartók Béláról, — születésének századik évfordulója alkalmából, — neveztük el. Az egyes altáborok nevei, a Bartók Béla által bejárt Erdélyi községek neveit viselték. így volt: Körösfő, Székelyvaja, Udvarhely, Marosvásárhely, Csikjenőfalva, Székelyhódos, Kisgörgény, Tekerőpatak, Csikkarcfalva, Kibéd, Gyergyócsomafa, Gyanta, Éhed, Lövéte, Csikrákos, altáborok. Hat fiú és hat leány altábor. Az idén ezenkívül a kerület vezetőképző táborokat is tartott. Központi Segédtisztképző valamint fiú- és leány őrsvezetőképző táborokat. Volt ezenkívül, — Európában az első, — „Magyarság ismereti” tábor is, valamint a hagyományos „Iskola tábor”. A kiscserkészek számára pedig a híres Bärnhofi tanyán, kiscserkész tanyázást tartottunk . . . A tábor hatalmas létszáma (több mint négyszáz résztvevő) jelezte a nagy érdeklődést ... Az európai cserkészvezetők lelkes gárdája, Gyurka bá, Nicki Karcsi bá vezetésével, — nem beszélve a VK. táborok jól képzett parancsnokairól és előadóiról, — jó munkát végzett! A tábort kitűnő, nótás jókedv, remek konyha jellemezte. A kerület regös előadója, Konthur Mária cserkésztiszt szakszerű előkészítésével és vezetésével, sok új nótát tanultak meg cserkészeink! A jubileumi Bartók Béla tábortűz kedves emléke marad a résztvevőknek és a látogató szülőknek. A tábort Dr. Mattyasovszky-Zsolnai Miklós a M.Cs.Sz. társelnöke nyitotta meg. Megható beszédében emlékezett meg az európai cserkészkerület ősi múltjáról, az otthon és a szabad világban végzett 70 év munkájáról, — elhunyt vezetőinkről, — Főcserkész urunkról, Lehotay Judit néniről, Kővári Ubul bá-ról, Kelemen Polikáról, Kocsis Laci bá-ról... Könnyes szemmel emlékezett meg a harminc évvel ezelőtti európai táborról, melynek ő is résztvevője volt. A Szabad Európa Rádió 45 perces külön adásban adott helyszíni tudósítást a táborról, megszólaltatva annak fiatal vezetőit és a sok országból összejött cserkészeket! A tábor kitűnő hangulatban ért végett. Az Ausztráliába induló európai küldöttség itt készült fel a hosszú útra és indult el Ausztrália felé! • Folytatás a 2. oldalról 1969-ben nyugatra érkezve a svájci, baldeggi nővérek segítségével azonnal jelentkezett Rómában. így került ifjúsági munkára Münchenbe, ahová Dr. Adám György prelátus, akkori főlelkész hívta meg. Régi cserkészei, akik közül több száz nyugaton él, nagy örömmel fogadták Gyurka bá’ kiérkezését. Azonnal bekapcsolódott a cserkészmunkába és 1971 tavaszán átvette az Európai cserkészkerület parancsnoki megbízatását, melynek azóta is élén áll. Nevéhez a kerület átszervezésén kívül, számos csapat alapítás, téli, nyári, húsvéti tábor szervezés, az „Európai cserkészkörút” szervezése fűződik. Munkáját cserkészeink szeretete kíséri . . . ÚJ FÖLDRAJZKÖNYV Nehéz feladat megoldására vállalkozott Benedek Lászlóné, amikor a Magyar Cserkész Szövetség kérésére megszerkesztette Vázlatos magyar földrajz című könyvét. Mégis olyan kézikönyvet adott az érdeklődők kezébe, amilyenre valóban szükség van: jól áttekinthetőt és könnyen érthetőt. A fiatal cserkészvezető jelöltek ugyanis csak akkor jelentkezhetnek segédtiszt vagy tisztképzésre, ha előbb komoly magyarságismereti vizsgát tesznek. A vizsgának „kiegészítő érettségi” a neve. Magábafoglalja a magyar történelmet, irodalmat, továbbá a föld- és néprajzot. A követelmények szintje magas. Ezt bizonyítja a most megjelent földrajzkönyv is. Végigolvasva Benedek Lászlóné munkáját, először is a szerencsés beosztás tűnik fel. Rövid geológiai áttekintést ad, majd a Kárpátokat írja le, mint természetes határt, amelyen belül egyúttal tökéletes földrajzi egység alakult ki. A terület éghajlatát, vízrajzát, települési rendszerét is ismerteti. A hangsúly megint a természetes egységen van. Jó helyen illeszkedik a szövegbe a „Magyarország feldarabolása” című fejezet, mert a feldarabolás oktalansága így jobban felmérhető. Közben ilyen mondatot olvashatunk: „A mai világban élő magyar ember sohasem felejtheti, hogy minden 3 magyar közül egy távol él hazájától”. Hangot ad az utódállamokban élő magyarság megpróbáltatásainak is. A tájak ismertetését nem a megszokott módon végzi. A hagyományos földrajzkönyvek általában Budapesttel kezdik a leírást, majd a Nagyalföld következik. Benedek Lászlóné fontosabbnak tartja előbb az elszakított részek ismertetését. Kiemeli jelentőségüket. Megjelöli a károkat, amiket a szétdarabolás minden vonatkozásban okozott. Ezek után sorol be a „Magyarország ma” című fejezet térképekkel, számadatokkal. Budapestet úgy mutatja be, hogy egy történelmi visszapillantás nem csak Aquincumról vagy a török megszállásról beszél hanem 1956-ról is! Nem lehet eléggé dicsérni azt a gondosságot, amellyel a műemlékeinket és kulturális intézményeink jelentőségét méltatja. A szerző végig szemelőtt tartja, hogy kiknek ír: idegenben felnőtt nemzedéknek. Szavai ezért egyszerűek, mondatai rövidek. A szöveg jól olvasható mindenki számára. Vannak a könyvnek hiányosságai? Természetesen. Hetvenhét oldal nem adhat mindent. Várjuk a „bővített” kiadást, néprajzzal! A könyv a nagyközönségnek is hasznos. Felfrissíti azok ismereteit is, akik kezében kisdiák koruk óta nem forgott magyar földrajzkönyv. Ára: 5 dollár. Megrendelhető: Magyar Cserkész Szövetség, P.O. Box 68, Garfield, N.J. 07026-0068. Pap Gyula 8
