Magyar Cserkész, 1972 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1972-01-01 / 1-2. szám

BOKRÉTÁS PENTAGON Óh, ti kicsinyhitűek akik a ha­ladásban nem akartok hinni, hát most láthatjátok: igenis, áll a Pentagon! Nagyon sokan korábbi álla­potára emlékszünk. Először az akadályversenyen láttuk: akkor Ubúl bá a gödörben állt, habarcs vegyült legendás szakállába. Az alapokat rakta le, mások segéd­letével: volt olajos hordókba be­tont öntöttek, ezek kerültek a hat oszlop alá. (Mert a képen nem látható ugyan, de néhány százan megesküszünk, hogy i­­genis hatszögű ez a Pentagon s neve már így marad, akkor is, ha valami tudálékosok kifogá­solni mernék!) Másodszor a vezetőképző- és iskolatábor idején simogattuk meg a szemünkkel, — akkor csak az oszlopai álltak, a bor­dázatokkal együtt. Dehát most tető alatt van, a fénykép bizony­sága szerint s bokréta a tete­jén! Alkotója, persze, Ubúl bá. Nem hagyta abba a munkát még az említett két tábor ide­jén sem, amikor a fillmorei Sik Sándor cserkészpark megtelt fi­atalokkal. S ahogy Ubúl bával beszél­getek erről, csupa szerénység. Arra egy pillanatig sem veszte­get szót, hogy ő mennyit dolgo­zott. Inkább azokat említi, akik segítettek beállítani a sarkok gödrébe egy - egy cementes hor­dót, vagy valamelyik oszlopot a helyére billentették. — Köszönet jár nekik, — mondja Ubúlbá és elgondolkoz­va sorolja, állandóan attól fél­ve, hogy valakit kihagy: Nagy László az őrsvezetőbarak építé­sével kezdte és minden nap se­gített; az iskolatábor idején Bodnár Ernő cementezett (sa­ját liliomkezével!); Csukonyi Zsolt és Marianne (San Fran­­ciscoból) szintén az iskolatábor idején szakított időt a Penta­gon ügyének előbbvitelére; Ba­lázs. .. a cementkeverőgépet kezelte; Külön megemlíti Cseh Tibort, Lukács Tibort és sokan vannak névtelenek, a tábor la­kói közül, akik egyszerűen oda­­álltak s azt végezték, ami ép­pen jött: homokot egyengettek, szerszámokat adogattak és így tovább. Az elsőnek említett Nagy László mégcsak nem is cserkész, de lelkesen segített vé gig. Azt mondta, megérti, mi a cserkészet... — Tavaly májusban raktuk le az alapokat, — mosolyodik el Ubúl bá. — Jó alapokat ka­pott és a méhsejt szerkezete szerint építettük. Amikor a fö­dél rákerült, bokrétaünnepélyt rendeztünk. Sokan voltunk ott a buffaloi piarista iskolából, úgy emlékszem 31 - en ... Az iskola növendékei sokat segítet­tek és aztán együtt ünnepeltünk. A Pentagon sokkal kisebb, mint társa a Potomac - parti. De a cserkészparkban megfelel. Elsősorban azt említjük meg, hogy van benne tisztálkodási berendezés: fürdőszoba káddal, két zuhany, kézmosó. A négy szobán harmonika - ajtó és min­denképpen elegendő hely, hogy a tisztek és segédtisztek meg­beszélést tarthassanak. Lesz benne konyha is s aztán illem­hely. Sokan segítettek, igen. Csu­konyi Zsolt és Marianne még tábor után is maradt, hogy a tetőszerkezet körül segítsen. De azért az érdem nagyobbik ré­sze mégis csak Ubúl báé. És ne felejtsük el: az építkezési a­­nyagra Gerencsér István atya, a piarista iskola igazgatója és Bodnár Gábor bá adta a pénzt, ajándék gyanánt. Isten fizesse meg és adjon nekik ezer annyit. Ubúl bá azt mondja, most a fillmorei cserkészpark düledező épülete, a Fehér Ház kerül sor­ra. Azt is minél gyorsabban rendbe kell szedni. S aztán elkészülhetünk egy­két napiparancsra, amelyik így kezdődik: Kelt a Fehér Házban. Kelt a Pentagonban... HÁZASSÁG Rauch Károly Péter és Palo­tás Basia esküvője december 27. - én volt, Singaporeban. A vőlegény, illetve fiatal férj Rauch Károly ausztráliai VT. fia. — 8 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom