Magyar Cserkész, 1972 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1972-01-01 / 1-2. szám
EGY PÁSZTOR LEVÉL OLVASÁSA KÖZBEN Minden magyar cserkésznek tudnia kell magyarul. Enélkül nem lehet senki köztünk. Fájt a szívünk, ..hogy magyar származású fiúkat és lányokat kellett elbocsátanunk a csapatokból, mert szülei “elfelejtették” átadni örökségül azt a nyelvet, amit ők is apáiktól, anyáiktól kaptak. A magyar cserkészet tengelye,- mindene! — a magyar nyelv, annak őrzése, ápolása. Nem minden magyar, nem minden szülő értette meg a Magyar Cserkész Szövetséget. Voltak, akik szembe is fordultak Velünk, azt hajtogatva, hogy a magyar származású gyermek tanulja meg a befogadó ország nyelvét s az pontosan elég. Nem kell több. Felejtse el azt is, hogy szülei magyarok voltak. És most egyszerre megszólal Mindszenty József a bíboros prímás, aki felső külföldi, 1971 adventján kiadott pásztorlevelében ezt kiáltja nemcsak papjai, hanem hívei felé -s az egész nyugaton élő magyarságnak szólva hitfelekezeti különbség nélkül: ne engedjétek, hogy a magyar nyfelv leszáradjon gyermekeitek ajkáról! “A család reményünk horgonya, -így szól a pásztorlevél egy része, -hogy nem engedi elhalkúlni az anyanyelvet. Ha semmi örökséget nem hagyhatunk gyermekeinkre, az ősi nyelvet ne hagyjuk elveszni... Nem hibáztatható a befogadó nép nyelvének ismerete, de nincs lehangolóbb, mint a szülők életében a gyermeknél megszűnt hazai nyelv. .. És a pásztorlevélnek annyi más kitétele emlékeztet papot, szülőt, mindenkit: nfe hagyjuk elveszni a magyar nyelvet! Mi, akik egy negyed század óta küszködünk érte, pontosan megértjük a Prímás minden szavát. És hálások vagyunk Neki, hogy első külföldi pásztorlevelét nagy részben ennek szentelte. Mi tudjuk azt, hogy a legtöbb szülő kényelemből nem tanította magyarul a gyermekét. Mert, bizony, olyan országban, ahol a játék, az iskola nyelve angol, német, spanyol, portugál roppant nehéz, mindennapos küszködés a magyar nyelv megtanítása a gyermeknek. Ezt a külön küzdelmet sok szülő nem volt hajlandó vállalni. S voltak olyan szülők is, akik valami afélét állapítottak meg, hogy a magyar nyelv “zavarja a befogadó ország nyelvét”. A gyermek nem képes mindkét nyelvet jól megtanulni. így ítélték halálra a magyar nyelvet a maguk családi körében. Ezzel szemben, természetesen, az i-Kopjafák gazság az, hogy a gyermek nem két, hanem négy - öt nyelv megtanulására is képes, minden külön megerőltetés nélkül. Sőt! A magyarul is tudó gyermek gyorsabban megtanulja pL az angol helyesírást, mint társa, aki csak angolul tud. Nekünk a Prímás pásztorlevele még mond valamit: azt, hogy a helyes úton jártunk. CSERKÉSZMAJÁLIS ADELAIDEBEN Októberben volt, a világon mindenféle jó szórakozással, finom ételekkel. A szülők is részt vettek és a játékok során a nők kiálltak a férfiakkal — kötélhúzásra-----Sajnos, a férfiak nyersereje ezúttal is eredménynyel járt, úgy felhúzták a szegény nőket a sáros gyepen, hogy sokáig megmaradt a helyfe, főleg a térdeken. De jócskán volt horzsolás a karokon, lábakon is. A nők meglehetősen keményen tartották magukat, szakértők szerint a fű azon a helyen legfeljebb a jövő majálisra bújik ki újból Pápai Istvánná yg yt yg yy yg yg yy yis yu yu illa állal bitS SITb SÍK ■llaBilBBlni all II ■ A VULKÁN Egy nagy utazási iroda képviselője megérkezik egy kis déltengeri szigetre, hogy körülnézzen, érdemes - e azt valamelyik utiprogramba beleilleszteni. — A vidék szép, a tenger vize kellemes — mondja a szállodaigazgatónak. — De romantikán kívül szeretnénk valami különlegeset is nyújtani. Nincs valami érdekes látnivaló? — Legfeljebb egy kialudt vulkán! — válaszol az igazgató. — Vulkánt mondott? — csap a homlokára az utazási szakember. — Igazi vulkánt? Isten áldja meg magukat, ha ilyesmijük van, miért hagyták kialudni? 7
