Magyar Cserkész, 1971 (22. évfolyam, 7-8. szám)
1971-07-01 / 7-8. szám
AMERIKAI VÉLEMÉNY AZ EURÓPAIAKRÓL Kölley Gyurka bá elképesztek szervező, mert már tavasszal el-’ küldte nekünk európai utunk kidolgozott programját, tudtuk mikor hová megyünk, hol meddig leszünk és biztosított minket arról is, hogy külön kiadásunk úgyszólván nem lesz, mert magyar cserkészek és családok vendégei leszünk. Remek volt a szervezés és mégis bonyodalmas az érkezés: tizen ugyanis hat felvonásban érkeztünk. .. Az egyik csoport 24 órát késett. Amerikai cserkészek Európában: ez már nem cserkészet hanem amolyan “műélvezet”. Hátsósor, balról: Kószó Ági, Gallowich Ervin, Thomacshek Ildi, Csonták Ferenc, Göcsei Rita, Mester Mária; alsósor, balról: Mester Zoli, Thoma Réka, Vareska Andrea, Schmidt Károlyné. Belgiumban, Gyurka bá volt kiscserkészének Kosinsky Viktornak a nyaralójában verődött össze végre a csoport. Sajnos Liége megtekintésén, még csak a fele gárda vett részt. Németországban első nap A- achent néztük meg, Nagy Károly temploma és kincstára ma is sok magyar emléket őriz. A dóm magyar kápolnáját az Árpádházi szent királyok szobrai díszítik. Gerlingben estére érkeztünk. Magyarországról kitelepített sváb családok vendégei voltunk, akik még 20 év után is ragaszkodnak szülőföldjükhöz... Másnap mint a polgármester vendégei, az ő vezetésével néztük meg a városkát és a közeli kastélyt. Estére Münchenbe értünk, ahol négy napon át élveztük az ottani magyar családok vendégszeretetét. A müncheni városnézés sok szép élménnyel gazdagított, hiszen München a délnémet kultúra történelmi központja. De megcsodáltuk az olimpiai tornyot, a Hofbrauhaust, a Deutsches Museumot is. És felejthetetlen marad az az este amikor az új földalatti állomásánál hirtelen ötlettel népijátékokat játszottunk. A jókedvünk sodrásának még a riadt müncheni szülők sem tudtak ellenállni. Meglátogattuk a Főcserkész Ürat is Amstorjban és élveztük, amikor kisbarnaki Farkas Feri bá cserkészélményeiről mesélt. Táborba julius 24-én indultunk. A buszállomásnál a sok vidám cserkész és aggódó szülő nyüzsgése a vezetők idegeit tornásztatta. A tábort egyesült erővel építettük fel. Összesen 150 - en voltunk kilenc országból. Sok és gazdag tábori emlékünk van: esti éneklések a bamhofi házban, portya a Pfaffenhofeni vár romjai között, népitánc, Koppány - lázadás keretében akadályverseny, irodalmi tábortűz, Tollas Tibor állította össze, a gyönyörű strandfürdő és az elsősegély sátora, ami a fő találkozóhely és a lógók főhadiszállása lett. A kéthetes tábort fáradtan fejeztük be, de pihenni nem volt időnk mert indultunk Bécsbe. 4 és fél nap alatt végig rohantuk Bécset és Salzburgot. Bécsben Padányi Erzsébet testvér volt a fő terelő, ő kalauzolt Bécsben és Burgenlandban. Fraknó várát is láttuk és megható élményünk volt, mikor megálltunk a magyar határnál. Salzburgot még együtt néztük meg, s aztán elágazott a program, voltak akik Magyarországra indultak, mások Kölnbe, Hollandiába. Most már mindnyájan régen itthon vagyunk újra, de az élmények velünk vannak és ha levelet hoz a posta Európából, olyan jó újra erre a szép útra gondolni. — Andrea — Szerinted ez az első mondat fokozott alakja? * ÁLLATI... Éjjel háromkor a tűzoltóságon vészesen szól a telefon. — Kérem jöjjenek azonnali — kiáltja egy rekedtes és izgatott hang a kagylóba, — jöjjenek teljes riadókészültségben I — Mi történt? — kérdi az ügyeletes tűzoltótiszt álmos hangon. — Ég a ház? — Nem, nem a ház ég, hanem a macska bemászott az ablakon! A tüzoltótiszt felfortyant:: — Hogyhogy? Éjjel háromkor felver bennünket azzal, hogy a macska bemászott az ablakon? Nem szégyenli magát, uram?! — Semmi uram! Itt a papagáj beszél... (Milyen madarak nevében van ly? Vigyázz, a papagájt nem lyal írjuk.) 13 -
