Magyar Cserkész, 1969 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1969-04-01 / 4. szám
csizmadiamester is Petykóval. Pfttykó a térre ugrott, és lerúgta a papucsát,- Oda Jöjjön utánam a gróf ur, ahová most megyeki - kiáltotta, és mint a macska, mászni kezdett felfelé a torony falán elhelyezett villámháritó-drót mentén. A gróf kinyittatta a torony ajtaját, és a toronyban felfelé kanyargó lépcsőn megindult lóháton a kis csizmadiainas után. Petykó kivül mászott felfelé a torony falán, a gróf a torony belsejében követte. Most már nagy embersokaság gyűlt össze a téren, mert az egész városban hire futamodott a különös fogadásnak, amelyet a gróf kötött a kis c slzmadiainassal. Petykó mászott, mint a mókus. Már olyan magasan volt, hogy akkorának látszott, mint egy szálló veréb.Megmegállt, pihent. Alulról az öreg csizmadiamester biztatta:- Csak kitartás, Petykó fiami kiáltozta. Pedig már olyan magasan volt a kis inas, hogy a hangot sem hallhatta meg. A torony magas ablakán pedig hol a paripa, hol a gróf dugta ki a fejét. Mentek ők is rendületlenül a kanyargó csigalépcsőkön. Petykó egyszerre elérte a torony csúcsát. A derekáról nemzetiszinü zászlót csavart le, és odakötözte a kereszthez. Hosszan lobogott a zászló, odalent éljeneztek az emberek.- Tyü, de magasan van az inasomI- kiáltozta az öreg mester. Sándor Móric a legfelsőbb ablakig jutott. Ameddig a lépcső vezetett a torony belsejében. Tovább nem tudott jutni se lóháton, se gyalog. Vége volt a lépcsőnek. Majdnem kétszer annyi időbe tellett a lejövetel, mint a felmenetel. De mindhárman szerencsésen elérték a a földet, a kis csizmadiainas, Sándor gróf és a lova.- Megnyerted a fogadást, Petykó - mondta a gróf. - A tied a lovam. Add a papucsod.- A papucsomra szükségem van,mert abban szaladok az utcán. A lóra nincs szükségem, mert lovagolni nem tudok. Csak azt akartam megmutatni, hogy a hires Sándor Móricot is le lehet főzni - felelt Petykó. És ettől a naptól fogva elérte a vágyát. Hires ember lett Pesten. TUDOD-E ? Affejctálás -idegen modor. Azért vesszük fel, mert a sajátunkban nem bízunk. A s i t á s -a kritika jogának önkénytelen gyakorlása. Barátaz az egyén, akit régóta ismerek. Kedves barátom: akit öt perc óta ismerek. Bolond -kisebbségben levő bölcs. Esztétika -az a tudomány, amely olyan dolgokról, amelyeket mindenki ért, úgy beszél, hogy senkise értse. Hallgatás -a fecsegök hősiessége. Hálátlanság -az emlékezet kihagyásának egyik legelterjedtebb forrnája. Hősiesség -a gyávaságtól való félelem. Jövő -az az időpont, amikor nöen sikerül, gazdagok és boldog vagyunk. 0 n z o -pallérozatlan Ízlésű egyén, aki jobban érdeklődik önmaga iránt, mint irántam. Tudás -saját tudatlanságunk fokozatos felismerése. Szerződés -két bizaimatiansag meg egy közjegyző. — 8 —
