Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1967-04-01 / 4. szám
Ebédeltünk5 um, Visszajöttünk, um, Megfiiredtünk, tun. És issét mentünk, üss mentülik, amig hasa nem értünk, um. /*-a vidének jellegzetes tövises növénye/. Második kirándulásunk “Mittenwald* -ra vezetett. Útközben főzést akartunk gyakorolni, de egy erős zápor beleszólt a tervekbe és egy elhagyott hasba kényszeritett. Meglepetésszerűen készítette el az egyik őrs az ebédet az egész csapat számára - az eresz alatt. Erre olyan jókedvünk támadt, annyit játszottunk, énekeltünk, népijátékot jártunké hogy teljesen megfeledkeztünk a rossz időről. Hamarosan azohban |dpislantott a nap a felhők mögül - beismervén, hogy csintevésra nem foghatott ki a cserkészeken. - Harmadik kirándulásunk volt a legizgalmasabb. A Volcán folyó medrében kellett "sétálni“ és különféle akadályokat megoldani. Kár, hogy ez volt táborunk leghidegebb napja, még kát puilóverben is fáztunk. Elsősegély, sátorverés, kimjáték, utjelek, morze, stb. után jött a nagyszerű főzés. Mig az első csoport ezt el is kezdte, teljesen elfeledkezve a homlokukon tündöklő szamokról, rájuktáinadt a másik csoport ás, miután élelmiszerüket, /főként a már meghámozott krumplit// megszerezték, meg is nyerték a játékot. A délután sem telt el izgalom nélkül, Esőben tovább haladtunk a folyó mentben, hogy eljussunk odáig, ahol az beletorkollik a tóba. Azt viszont nem tudtuk, hogy ott már teljesen mocsaras: Zsuzsi és Erzsi derékig belesüllyedtek az iszapba, mire ki tudtak kerülni. De nemcsak a kirándulások jelentettek élményt: tréfa-verseny, sportverseny, akadályverseny, vers- és mesemondó verseny gazdagították táborunk eseményeit. Az utóbbi kettőt - legnagyobb meglepetésünkre - a legkisebb őrs egyik képviselője nyerte meg. Nagy hibába esnék, ha nem említenem meg méltó helyen a fiukkal való közös programokat: Vasárnap a látogatás napja volt: ebédre a fiuk jöttek hozzánk, vacsoránál pedig mi voltunk a fiuk vendégei. Mondanom sem kell a nagy izgalmat, ami ezt a ritka nagy eseményt kísérte. Főzött a fél tábor, a másik fele pedig ajándékot készített. Mindenki mosott, takarított, rendet rakott. A fiuk egész meghatóak voltak: "ikebana" és kopjafákkal lepték meg mindegyik őrsöt és a vezetőséget. Mi meg emlékszalagokat hímeztünk zászlaikra.- 9 -