Magyar Cserkész, 1965 (16. évfolyam, 2-12. szám)

1965-12-01 / 12. szám

az uraknak egyike is megsértette volna Sir Bruce-nak adott saavát, mely­ben velem megyegyezett. Mr. Orosz nevében bocsánatot kérek, ha gyanúsí­tása alaptalan lenne. Kérem a dolog a nemzetközi udvariasság szabályai­­szerint befejezettnek legyen tekinthető, miután Monsieur Moreau a fel­vételt kezembe adja. Rámosolyogva feléje nyjtottam kezemet. 0 nyelt egyet, aztán elvi­­gyorodott, kinyitotta "karóráját" és kezembe adta a kihúzott magnószala­got, amit fejem megbiccentve, zsebre vágtam. Majd mintha mi se történt volna, folytattam: Egyébként vegyék befejezettnek nyilatkozatomat, melyhez csak három megjegyzést fűzök. Először is meg kell még építenünk úgy az emlitett gé­peket, melyeket jelenleg módéiban használunk. Ezek alkatrészeit Ausztrá­liában - ahol ki fogom próbálni őket mielőtt nyilvánosságra hozhatom a találmányokat - csak részben kaphatom meg s igy számos dolgot az amerikai gyáripartól kell megkapnom. Atomtöltetet is. Kérem ezekben Ollins ezre­des ur segítségét. Másodszor anyagilag ez olyan megterhelést jelent,amit magam nem viselhetek; igy a Nemzetközi Bank kölcsönére van szükségem;eb­ben Dr. Cohen segítségére és diszkréciójára számitok, valamint M. Moreau erkölcsi támogatására. Végül - és itt Souminnen ezredesre néztem s az - ián sorra mindegyikre - a kísérleti telepem helyét titokban kívánom tar­tani és a találmányokra is ez vonatkozik; minden jogot fenntartok magam­nak és munkatársaimnak és semminemű beavatkozást nem tűrök. Amikor az urak utánam aláirják nyilatkozatomat, akkor ezt egy teljes titoktartást megfogadó szöveg alá teszik.- No, és az Albatroszt meg se említette Nagyapu? - kérdezte Zsuzsi­ka.-Nem, mert árulásra számitok.- És hogy zárult az ülés? - kérdezte Marci, akinek Jávorka felelt, mig az aggastyán fejét csendesen ingatva maga elé mosolygott.- Persze a hangulat fagyossá vált Ubul alapos meggyanusitása után, viszont vérfagyasztóan udvarias volt mindenki. A követ tiz perc múlva valamit súgott Mr. Evansnak, aki kiment, hamarosan behozta a nyilatkozat hat példányát és... egy hangfelvevő tekercset, amit szónélkül átadott a főmérnök urank, aki biccentett és zsebre vágta. No Ubul, a biztonsági szolgálatunknak lesz elég dolga hamarosan, gondolom. Marci jól elnyujtózkodott az ablak melletti kényelmes ülőhelyen,hát­ratámasztotta fejét és a bőséges étkezés után félálomban nézte a mélyen alattuk elmaradó fehér felhőket és a közülük előcsillámló mélykék Csendes Óceánt, melyen időnként egy-egy pici játókhajót hagytak maguk mögött per­cek alatt. A szüleitől, húgától és öccsétöl való elbucsuzás, az évekre szóló utolsó ölelések még sajogtak a szivében, hisz ki tudja mikor ho­gyan látja majd őket viszont. Pár óra eltelt azóta, régen elmaradtak Los Angeles jólismert városne­gyedei és környéke. Ubul az ablak mellé engedte, de aztán szóval se za­varta a gondolataiba merült fiatalembert, hanem egy regénybe merült. Zsu­zsika és nagyapja előttük ültek és csendesen beszélgettek, amikor az ö­­regur nem szundikált; Tibor és Balázs még messzebb, hátul ültek. Tele volt a nagy gép utasokkal, akik közül a legtöbben a "közeli" Honoluluba, mások onnan Japán és Keletázsia más országai felé készültek.- 20 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom