Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

megnyugodva abban, hogy ez a rész biztosítva van, egy égő belsejü , odvas, öreg fa átdölt az árkon, a parázs szét­pattant és mire észrevettük, mégegy nagy rész leégett. A tűz most már a tizennégyesek bástya-tornyánál volt és kö­zel a lányok barakkjához. Eddig még csak az erdőben esett kár, de most már épületet fenyegetett. Egy jeep, pótkocsi­val, 6 vashordó, egy motoros vizipumpa és négy napon át ke­ményen dolgozó három cserkész mentette meg a helyzetet, tí­zek a fiuk kora hajnaltól késő éjtszakáig kb. 40,000 gallon vizet locsoltak szét az erdőben. A nagy erőfeszítésnek meg lett az eredménye. Amellett, hogy az erdőből kb. 40 acre ugyan leégett, cserkész vagyonban kár nem esett. Haszon pedig annyi volt, hogy egy uj közös nagy cser - kész élményben volt részünk. Magyar cserkész és emberi büszkeséggel néztem azt a lelkes és önzetlen segiteniakar - rást ami nem csak cserkészek, cserkész szülök, de nem-cser­készek részéről is megnyilvánult. Leánycserkészek vállvet­ve dolgoztak cserkész fiuk mellett, úgy hogy még a fiuknak is dicséretükre vált volna. A huszonkettesek csapatparancs­noka Chantanqua Lake-röl száguldott haza a hirre, és egy másik férficserkész Provid‘ence-ből /Rhode Island állam/ re­pült haza segiteni. A clevelandi magyar rádió szombat dél­után negyedóránként adott helyzetjelentést és hivta a segít­séget. Szombat este kb. nyolcvanan, vasárnap vagy ötvenen fordultak meg a Tanyán, ásóval, lapáttal, gereblvével. Kemény munka volt, jó munka volt és a clevelandi cserkészek megmutatták, hogy nem csak bálo­kat és cserkésznapokat tudnak ren dezni, gyöngyösbokrétára táncot lejteni és öreg néniket utcán át­segíteni, hanem meg tudják fog­ni a munka végét akkor is, amikor hiv a kötelesség.- tanyaparancsnok --10-

Next

/
Oldalképek
Tartalom