Magyar Cserkész, 1962 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1962-02-01 / 2. szám
gg§;" -ß> AtPtSKFÉNY— (2) A vége felé a legtöbb komoly volt, Ottónak már nem volt min nevetnie. Az utolsó laphoz értünk. Ottó éppen lapozni akart, mikor Heini megfogta a kezét, és becsapta az albumot;- Nincs tovább! - mondotta.- Miért ne volna? No, még az utolsót hadd nézzük meg! - koldult Ottó. Biztosan valami jó tréfa! - De Heini elvette a könyvet.- Mondd, mi van az utolsó lapon? - kiváncsiskodott tovább Ottó.- Mi? - Egy vers, amelyet magam Írtam, mikor egyedül barangoltam a hegyekben.- Te magad Írtad? Akkor biztosan nagyszerű vers, már csak azért is el fogom olvasni! Mutasd meg, mert különben el fogom lopni az albumot, s úgyis megnézem !- Nem! - mondotta határozottan Heini, ezzel betette az albumot a táskájába, bezárta, s a kulcsot a nadrágzsebébe csúsztatta:- Ezt sohasem fogod elolvasni! Mikor mindennel elkészültünk, aludni tértünk. Nekem nem jött álom a szememre. Folyton azt mondogattam magamban:- Látnom kell, mit irt Heini az albumába! - Felültem ágyamban és feszülten figyeltem. Aludtak mindketten, lassú volt a lélekzetvételük.- Na most, rajta! - haboztam. Éreztem, hogy becstelenség, amit tenni akarok. Átellenben feküdt Heini, nyugodtan, mélyen aludt. Szabályos lélekzete nem hagyott nyugton. Meg kell tudnom a titkát! Vagy félóráig küszködtem igy magammal. Azután nem bírtam tovább, űrré lett rajtam a kíváncsiság. Zseblámpámmal odakúsztam az ágyéhoz. Reszkető ujjakkal húztam ki nadrágzsebéből a kulcsot, és óvatosan kinyitottam a táskát. - Ez volt életem első tolvajkodása. Erre azonban most nem gondoltam. Őrült sebesen lüktetett a vérem. Fogtam a könyvet, s gyorsan a végére lapoztam1 Egy kép volt beragasztva: fenséges hegyorom, - háromszögű szikla, amely a lapjával nézett az égre. Elől egy alpesi legelő, tele számtalan fehér virággaL Semmi más nem volt rajta, csak a rét és a hegy. A kép alatt ceruzával határozott vonásu fiús Írás: "Ma, április 20.-án, a tizenhatodik születésnapomon egyedül vagyok itt a Serlesen. Reggel Ualdrast-ban megáldoztam." Az Írás alatt kis vers állott: Add, Uram, hogy szivemben, Bánatban és örömben Angyal tisztaságot szeressem,-13-i
