Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
I LEÁNYCSERKÉSZEKNEK "A cserkész hiven teljesiti kötelességeit, melyekkel Istennek tartozik! " Mi ez? - kérditek - Törvénymagyarázat? Nem, de úgy gondolom, most hogy elérkezve az év kezdetéhez, jó lenne egy kicsit a vallásról beszélgetni. Hogyan is állunk mi személyesen a vallással, s hogyan is áll a cserkészet a vallással? Népi értékeink kutatása, továbbadása nélkül emigrációs magyar cserkészet elképzelhetetlen; kirándulás, táborozások nélkül a cserkészet elképzelhetetlen; igy a cserkész is vallásosság nélkül elképzelhetetlen, mert a vallásosság épp úgy, mint az előbbiek, a cserkészet lényegéhez tartozó tulajdonság. A cserkész minőségre törekszik, mindenben a tökéletességre, ahogy ezt annyiszor hallottuk B.P.-tői. Nem is elégedhetik meg egy passzív vallásossággal. II.törvényünkben az a szócska, hogy: "hiven" kiemel a tömegből. A cserkész öntudatosan vallásos, ő hiven teljesíti kötelességeit Istennel szemben. Mit is jelent ez tulajdonképpen? Elérkezett a vasárnap, gyönyörű az idő: menjünk fürödni, klubba, sportolni, kirándulni, használjuk ki egy hoszszu, fárasztó és egészségtelen hét után ezt a remek napot. És mi lesz a misével?... Vagy semmi, mert a lelkes szép-idő-imádó egyszerűen ei sem megy, vagy pedig elmegy, de csak azért, mert a mamája küldi /ellentmondást nem tűrő hangon/. Türelmetlenül bosszankodva üldögél a templomban, ki-ki fülei, bámészkodik a szép időbe, s már alig várja, hogy vége legyen. Szinte büntetésnek érzi, hogy templomban kell ülnie. Hét ez nem teljesiti kötelességét Istennel szemben hiven, hanem csak nagyon tessék-iássék. így egy cserkész semmit sem csinálhat. Vasárnap misére, vagy istentiszteletre azért megyek el, mert magam kívánok az Istennel beszélgetni, imádkozni; egy hét leteltével háiátadni segítségéért, s uj erőt kérni és kapni a következő hétre. Részt veszek valamilyen közösségi munkában, amit egyházam végez. Figyelemmel kisérem és megünnepelem egyházam ünnepeit: Karácsony,Husvét, Punkösd, legszebb ünnepei az egyházi évnek. Ezek ne csak "szabad napok" legyenek, amikor nem kell dolgozni, vagy tanulni, hanem "Ünnep" valóban. Ma, ebben a rohanó világban könnyen elszaladunk az ünnepek menett, pedig milyen szép is egy meghitt, bensőséges karácsony a család körében! Amikor valahogy tényleg a "Jézuska jön", megajándékoz, örömet hoz, amikor elénekelhetjük szép karácsonyi énekeinket: Mennyből az angyalt, Pásztorokat, stb. ....égnek a karácsonyi gyertyák.. .csillog az angyalhaj... "A Kisjézus megszületett örvendjünk"... ne hagyjuk kiveszni ezeket a szép lelki élményeket az életünkből. Középszerű mindenki lehet. Mi legyünk különbek! Ma, tarán nehéz megmaradni mély vallásos utón, mert túlsók az úgynevezett "modern", a vallásost maradinak tartó és lenéző ember a közvetlen közelünkben is. osztálytársaink, munkatársaink között is akadnak, akik a vallást és Istent egy kézlegyintéssel elintézik. Ez, ha minket nem is befolyásol, de zavar. Mennyivel kényelmesebbnek tűnik az ő életük. Semmi kötelesség, semmi fékező, intő, semmi templom, mikor szép idő van. S a szölü
