Magyar Cserkész, 1960 (11. évfolyam, 6-12. szám)
1960-12-01 / 12. szám
öMim m m m m Amikor Mátyás király uralkodott, utána pedig sok íven át já Dobzse Lászlá őfelsége, a magyar reneszánsz pazar színei mögött a szegénységgel küszködő magyarság gondjait ünnepei enyhítettek csak. Köztük a legnagyobb: Karácsony, amelynek háromnapos ünneplése a tél nagy dermedtségében a vigasztalás napjának kelte volt. ífcész ádventben erre gondoltak, amikor a hajnali négy árakor mondott Bo rátákon vettek részt, amikor Luca napjátál kezdve sarjasz - tották a karácsonyi busát, faragták a Luca székét. Ha aztán megérkezett a ▼árra•▼árt ünnep előkészülete: karacsony böjtje ás annak el önapja, "a vigilia vigillaja", a két elökészületi napon fáradhatatlan tevékenységben lobogtak őseink. Temesvári Palbárt. Mátyás korának eurápai hirtt nagy hitszánoka elmondja, hogyan takarították,söpörték és díszítették föl házaikat. De a maguk tisztaságára is gondoltak: senki sem akart fürdetien testtel résztvennl az ünnepen. Ssért felszántotta őket Temesvári Peibárt, hogy lelkűk mocskát is távolítsák el, azt is seperjék ki az Igazi gyánással. Szén a két napon a papok alig hagyták el c templomot; mindenki magára az ünnepre alkart meggyánai. Mindennel késsen voltak már, mire a a szent éjszaka misztikus fátyolét borította a Jézuskát várá magyar földre. A középkor végén a népi hiedelmek fogták körül a kis Jézus jászolát. Az a korabeli szánokok latin beszédeiből, a kolostori irodalom följ^yzéseiböl mosol ragnak felénk ezek a hiedelmek, melyeket századokon át mesélt az édes - anya a gyermekeknek a szobát Já melegre fűtő tűz fényénél a téli estéken . Azon a szánts égés éjjelen, tartja a legenda, az egész világon mézes izü harmat szállott hajnalon a földre? nem győzték az emberek csudálni, mi történt. Azt le mesélték, hogy messze Ta- 1láncrázágban ve*. egy templom, mellette egy almafa, amelyik sohse terem, de szent karácsony éjszakáján az első kakas-szára szépséges almák piroskodnak rajta. És milyen gyönyörű volt a kis Jézus 1 Soha a világon még olyan szép kisgyermek nem született meg. A jászág is résztvesz a szent éjjel örömében, hiszen a legelsőn is ott volt a A KSTI NAfiYbOLDOSAlOOKY TZMPtOM MÁTYÁÍ KiaAlY KwUkAN jászol mellett a szamár, mag az ökör; karácsony éjfélén az istállóban - egy - szer az érben - emberi hangon szálainak m€g,hogy Ok is dicsérjék a világ Megváltóját. Milyen szép volt a középkor végén még mindenütt épen állá, gyönyörű, sokhelyütt többszázéves templomokban a Karácsony éjszakája! Pásztorjátékot is játszottak a templomban; az Egyház mintha erre az éjjelre felfüggesztette volna liturgikus törvényeinek szigorúságát: a népi öröm elöntötte az egész isteni szolgálatot. Hégi kéziratok és későbbi I föl jegyzések elárulják, hogy a templomban duda és furulya is szált : szinte táncos nátám énekeltek, illathangokat utánzá nóták hangzottak fel. Az Isten ss egányká j e, 8s ént Ferenc is el ragadt atásában mekagO e-e-e han - gokkal mondotta a"Betlehem" szát,mikor a karácsonyi evangáliu - mot énekelte. Egy régi ének Így dicséri a kis Jézuskát: Ökör,szamár negOsmárá Teremtejét és Urát, 1éheléssel melengetik jászoly hideg nyosxe, , byát, á te kemény anber szive mért nem akarsz Meg„ váltádat 0Smérni és lenni hive eee, eee, eee, eeee, ö am érni és lenni hive, AUaluJa,alleluJa, alle, allein Ja, alle, allehehe, hehehehe, alle, alléluja! íjféli mise előtt n templomi játék - ban láthatta a pásztorokat és n három királyokat, amint megjelentek a Jászol előtt. "Offerát” hoztak eh is, mint a karácsonyi n&gvmisán a né®, ^yik-máslk mai pásztorjátékunk még abbéi n régi korbál valá, midőn a pásztorok sorra Járulnak offerára a Jézuska elé, mondván: "Oh édes Jézuskán, mit én néked ajánlák; szép piros almát,mint a két piros orcád, mág fejet is hajtok." Aztán a másik pásztor témái oda, mondván: "Oh áa édes Jézuském, mit én néked ajánlok: offéráiok egy gomolya sajtot, még fejet is hajtok!'1 Mária pedig ringatni kesdi drága Kisdedét és ringatá éneket mond neki: oh kincsem, gyermekem, gyönge csöesOmöcském, a barmok jászolyában, hideg, rongyos pályában, aludj el csöndesen, nyugodj el kedvesen!
