Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-05-01 / 5. szám
MAGYAR CSERKESZ MEGJELENIK HAVONKÉNT — KIADJA A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG 34.-X. ÉVF. 5. SZÁM Ára egész évre 2.50, 1959 MÁJUS ANYÁK NAPJA "Amikor születtem nem jeleztek nagyot, Messiás-mutató, különös csillagok, Csak az anyám tudta,hogy királyfi vagyok."- így mondja a költő és igy érezzük most mi mindnyájan, akik májusban az édesanyánkra emlékezünk. Azt érezzuk és tudjuk is jól, hogy ha édesanyánk nem lenne, nem várna haza senki, nem látna bennünk senki egyebet, mint azt, hogy mi is élünk s egy vagyunk a millió és millió ember és gyermek közül. Csak egy szám lennénk az emberek tömegében. De az édesanyák látnak... Ők tudják egyedül, hogy gyermekeik: királyfiak. Biztosak abban, hogy az ő gyermekük királyi örökséggel született a világra, mert ezt az örökséget minden gyermek az édesanyja csókjain és ölelésén keresztül kapja, s annak neve: SZERETET. Májusban annyi érzés és emlék tódul a szivünkbe, ó, annyi megköszönni valónk van. Meleg tejet, szép meséket, velünk átvirrasztott éjszakát, ölelést, oktató és bátoritó szót. keznie: A magyar cserkésznek még másról is meg kell emié" Magyarul tanított imádkozni anyám, És szeretni téged édes magyar hazám." Emlékező és hálás szivünk most mindent meg szeretne köszönni, most minden anyai csókot vissza szeretnénk csókolni édesanyánk könnyeket száritó és simogató kezére. Úgy szeretnénk most szép énekkel, zengő verssel, illatos májusi virágok csokrával mindent meghálálni... De ki emlékezne vissza mindenre, a szépre, jóra,amit édesanyja szivétől kaott, s kéginkább ki tudná elégséges köszönetét mondani? Magyarul tanitott imádkozni bennünket az, aki mindnyájunknak a legkedvesebb. Szálljon hát az Ég felé magyar gyermekek imája -magyarul, szivből, hálatelt szivből, de évenként ne csak egyszer, ne csak május második vasárnapján... Vazul atya 3
