Magyar Cserkész, 1956 (7. évfolyam, 1-2. szám)

1956-02-01 / 2. szám

/Megjegyzésre méltó, hogy a Ma­gyar Cserkész Szövetség régi hagyomá­nyaihoz hűen vezetőképzéséoen ma is nagy súlyt helyez a minőségre. Általá­ban a résztvevőknek alig fele kap csak képesítést. Ugyanezen idő alatt a jamboree résziág a következő teljesítményekre te­kinthet vissza. Tizenhat főből álló különítmé­nyünk a kanadai francia katolikus cser­készszövetség keretében az Aluette al­­táoorban táborozott. Egy patakmeder szexén felállitott jelegzetes magyar táboruk, mesterien faragott kopjafák­kal, gémeskuttal, mintegy 500 tárgyat raagábafoglaió cserkész és népművészeti kiállítással.rendkivul nagy népszerű­ségnek örvendett úgy a cserkészet,mint a látogatók körében. A csoport nagy siker el szerepelt különböző bemutató­kon és tábortüzeken, úgy az arénában, mint az egyes altáborokban. A segédtáborból naponta ugyancsak tizenhat főnyi raj résén végigláto­gatta a jamboree valamennyi aitá­­borát. A hatvan résztvevő nemzet közül egynek tá­bora sem kerülte el figyelmüket. E fiuk fel­adata volt, hogy lehetőleg minél több külföldi cserkésszel ba­rátságot kössenek nemzeti és cser­­készvonatkozásu is­mereteiket köl­csönösen kicse­réljék, s bár ez nem volt a hiva­talos programon, r,yakran kicserélték jelvényeiket,nyak­kendőiket, stb. Mint általában minaen világtáboron az árvalányhaj most is az egyik legfelkapottabb cseretárgynak bi­zonyult. Nagy keletje volt a himzett Hungária jelvénynek is. A baráti kézszoritásokon, jelvé­nyeken s érvalányhajon kivul a magyar fiuk angol, francia, vagy spanyol nyel­vű kiadványokat adtak át emlékül kül­földi barátaiknak, melyek a vasfüggöny mögötti országok, elsősoroan Magyaror­szág, helyzetét, az otthoni ifjúság problémáit s a meneKult magyar cserké­szet célkitűzéseit ismertették. Feltűnő volt a külföldi cser­készvezetők körében azoknak nagy szá­ma, akik 1955-ban Gödöllőn megfordul­tak s Magyarországra még mindig meleg barátsággal gonaolnak vissza. Számosán közülük ma magas tisztséget viselnek országuk cserkészéletében, érdeklődé­süknek, segitőkészségüknek többek kö­zött azzal is tanujeiét adták, hogy a rádió hullámain át üzentek Magyaror­szágra az ottani ifjúságnak. Egyébként a rádió, újságírók,sőt a televizió is gyakran közöltek hely­színi riportokat cserkészeinkről.Több Ízben készült hangfelvétel a jamboree kis magyar táborában, de még Weliand­­portban is a vezetőképző táborban,nem­csak helyi, hanem tengerentúli le­adás is. A tábor leforgása aiatt ösz­­szesen k7 esetben szerepeltek magyar cserkészek rádión sőt texevizión is. A környékbeli, kanadai és amerikai magyarság elsősorban e közvetítések­ből értesült a magyar cserkészek .je­lenlétéről. Uj és régi bevándoroltak ez utóbbiak gyakran nagy kosár gyü­mölccsel megrakodva, többszázan láto­gatták meg mindkét táborunkat. A záróunnepélyen ismét felvonult az összesített magyar csapat. Fényké­pészek és filmesek pergőtüzében ének­szóval vonult végig a táoor főutcáján s a csapat minden tagja buszkén né­zett fel a liliomos magyar zászlóra mely változatlanul hiraeti cserkésze­tünk és nemzetünk élniakarását. A jamboreet oezáró 61 ágyulővés után a magyar csapat lebontotta sát­rait, hogy emlé­kekkel gazaagon megrakodva, a végzett jó munka tudatában indul­jon haza. Végül talán nem lesz érdekte­len megjegyezni, hogy a xegaesz­­szeoDről jövő ma— gyár cserkészek 7oo mérföldet, Vagyis llkO kilo­métert autóztak, ho^y a megtett szállítások, il­letve autóutak végösszege meghaladja a 5o.ooo mérföldet, azaz Ü8.000 kilomé­tert. Ha az olvasó összehasonlítja e számokat a négy és ötezer kilométerek­kel, amiket egj-egy magyar uamboree­­csapat utazott, hogy Hollandiába vagy Angliába a viiágtáborokra eljusson,ak­kor tán .népet kap arról, hogy mire ké­pes aa hivatása tudatában az emigráci­­ós magyar cserkészet. Jó munkát! Cs.E. lo

Next

/
Oldalképek
Tartalom