Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

Kirándulás a Hargitára Valamikor, réges-régen, sok vulkán működött Magyarországon.A kialudt vul­kánok egyik legnagyszerűbb vonulatát Erdélyben találjuk. A Eadnai - havasok déli lábánál kezdődik ez a sor a Kele­men havasokkal és folytatódik a Gör­­gényi havasokon át a Hargitáig. Ezek közül legutoljára a Hargita vulkánjai működtek. Először robbanásszerű kitö­résekkel sok törmeléket szórtak szét maguk'körül, majd erre az alapzatra gyö­­nyörü vulkáni kúpok települtek. Leg­szebb, legszabályosabb a Csornád,amely­nek kráterében van a gyönyörű Szent - Anna tó. Azonban ne gondoljátok, hogy az é­­let utolsó szikrája is kialudt ezekből a vulkánokból. Gyakori földrengések, - szénsavgáz és szénsavas viz feltörése hirdeti a félelmetes múltat. Ma bizony sok - sokezer kilométer választ el ben­nünket a Hargita erdeitől, de képze - letben elvezetlek Benneteket erre a csodás vidékre. Nagyokat pöfé­kelve áll meg vo­natunk Kovásznán. Hátizsákunkat az állomáson hagyva, induljunk el fel­fedező utunkra. A falu közepén Van a "pokolsár",egy kis deszkával kibélelt mélyedés, amelyből szénsavgaz tör elő. Mivel a gödör tele van hig iszappal,a gáz Dagy buboré kok­ban pöfékel ki be­lőle . Ellátogatunk a Veres-fürdőbe is. Az udvaron a gaz­da újságolja, hogy szemetgödör ásása­kor bukkantak szénsavas forrásra.így a tervet sutba vetve, kutat ástak,amely­ből a vizet kazánba szivattyúzzak. Itt felmelegitik és csöveken át a fürdőbe vezetik. Két vezeték van minden egyes kád mellett. Az egyikben hideg, a má­sikban meleg viz folyik, igy ki ki ked­ve szerint szabályozhatja a fürdőviz hőmérsékletét. Innen a "száraz fürdőbe" megyünk, amely nem más, mint szénsavgázfürdő. A gáz nehezebb lévén a levegőnél,úgy vi­selkedik, mint a viz, vagyis megáll a mélyedésekben. A fából keszitett meden­cébe lépcsőkön megyünk le."Fürdővizün­ket" nem látjuk, mert a gáz szüntelen, de érezzük melegítő hatását. Másnap ellátogatunk a közeli Cso­­makörösre, Körösi Csorna Sándor szülő­falujába. Székely testvéreink örömmel mutatják az utat, amely Csomáék házá­hoz vezet. De nagy csalódás ér bennün­ket. A ház ma már nem áll.Amint a pi­tyókaföldön állva gondolataink a mesz­­sze Indiában járnak, ahol a hatalnas Ka>­­csöngdzsanga lábánál alussza örök ál­mát Sándorunk. Egy öreg néni jön fe­lénk és elmeséli, hogy a ház két szo­bából és egy pitvarból állott.Igen el­hanyagolt állapotban volt és Összedőlt. A pityókaföldön elszórt faszén az ő konyhájukból való. Ezt a hatalmas dió­fát pedig Sándor ültette. Másnap vidám hangulatban indulunk a hosszú útra. Kedves kis székely fal­vakon megyünk ét. Páva, Zabola, Inecs­­falva, Szentkatolna. Beiben megéikezünk Kézdivásárhelyre. Megnézzük azt a há­zat, amelyben Gábor Áron ágyúit öntöt­te. Innen tovább visz az utunk Torjára. A falu hosszan nyúlik fel a hegyek kö­zé. Estefelé megérkezünk Bálványos-vár romjaihoz. Itt egy szénsavpalackoló ü­­zemben széliünk meg. Igaz, itt van Csiszár-fürdő is, de nem utasítjuk vissza a székely erdőőr vendégszeretetét.­­Felesege másnap út­baigazít bennünket, hogy melyik ösvény is vezet fel a Bü­dös-barlanghoz. "De el ne felejtsék a vallatókat megnéz­ni" ! Az áfonyás hegyoldalon egy­­szercsak egy teknő alakú mélyedésre - bukkanunk,amely ki van deszkazva. A viz csendesen folydo­­gál ki belőle.Ez a vallató, amelynek vize telitve van szénsavgázzal.Több vallató is van a közelben és kipró­báljuk,hogy milyen. Vize jéghideg.Egy­­szercsak felkiált valaki, hogy " ej’de csipi a viz a lábamat." Igen,a bakancs feltörte pajtásunk lábát es most " ki­vallotta", hogy hol a baj. Lassan felérünk a Büdös-barlánghoz. Nyílása pinceszerben van kifalazva és a következő felirást olvassuk:" Figyel­meztetjük a nagyérdemű közönséget,hogy a barlangban lefeküdni, lehajolni nem szabad. A piros vonalon alul a kiáram­ló szénsavgáz halált okoz.Állatokat be­vinni tilos!" A nyilason egy előcsar­nokba érünk. Térd feletti magasságban piros vonal van a falra huzva, amely a gáz"mélységét" mutatja. De éneikül is tudnánk, hogy meddig ér, mert melegiti a testünket. Az előcsarnok végében kezdődik a tulajdonképeni barlang, amelyet befa­laztak és csak egy kis ablakszerű nyi­last hagytak rajta. Ezen ömlik ki a gáz. Itt ismét egy figyelmeztető tábla van a következő szöveggel: Ezen az üregen Folytatás a 12.oldalon. Gyilkos-tó felső vidéke és környéke. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom