Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
MAGYAR CSERKESZ MEGJELENIK HAVONKÉNT — KIADJA A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG V. évfolyam. 2. szám. Ára egész évre 2.50, 1 pl. 25 cent 1954 február UGORJ A TENGERBE! Régi történet, még édesapámtól hallottam gyermekkoromban. Egy tengerjáró vitorláshajó kapitányának a kisfia folytonosan ott mászkált az árbocok kötélzetén és különösen szeretett az árbóckosárban tartózkodni. Vihar volt készülőben s a magasban szolgálatot teljesitő őrnek is le kellett jönnie, hogy a többinek segitsen. Már javában dühöngött a vihar, amikor észrevették, hogy a kisfiú nincs sehol. 0 is ugyanakkor ébredt fel az árbóckosárban a nagy hintázásra, zúgásra. Szédült, amint a magasból lenézett és nem mert lemászni. Viszont kapaszkodni sem igen tudott már és félő volt, hogy a feldélzetre vagy a tengerbe zuhan. Az apja szócsövön odakiáltotta neki: "Ugorj a tengerbe, ha az árbóc a. viz fölé hajlik!" A kisfiú megdöbbent. Hogy parancsolhat neki ilyent az apja? Aztán azonban arra gondolt, hogy a tapasztalt tengerész, aki öt anynyira szereti, nem ajánlhat roszszat. Nekifohászkodott és egy alkalmas pillanatban behunyt szemmel a tengerbe vetette magát. És akkor ...abban a pillanatban, amint vizet ért, erős karok ragadták meg: két matróz, akik kötelekkel és mentőövekkel felszerelten ugyanabban a pillanatban ugrottak a vizbe, mint ő. Pillanatok múlva a fedélzeten voltak valamennyien... Hányszor parancsol olyasvalamit az Úristen, a szülő vagy a cserkészvezető, aminek az értelmét nem látjuk át gyermekésszel! Engedelmeskedjünk ilyenkor mi is bizalommal és jó lélekkel. Hiszen egyikük sem akarhat rosszat! Igen jól tudják ők, mi szolgai javunkra. Engedelmesség nélkül nincs eredményes munka, nincs egészséges szervezet. Amikor a trappista szerzetes belép a rendbe, két kezét apátia kezébe teszi s ezzel is Jelzi, hogy vezetője kezével akar ezentúl cselekedni és azt mondja? "Engedelmességet fogadok neked a jóban mindhalálig!" Cserkész! gyere és cselekedjünk hasonlóképpen! 3
