Magyar Család, 1976 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1976-06-01 / 3-4. szám
mely bár már fejlett, de bikát még nem ismert fiatal tehenet jelentett, ami, ahogy nemcsak véletlenség, mutatja, hogy az Iszisz istennőt mindig: fején tehénszarvakkal ábrázolták. Viszont őt a tündérek (egyiptomi nyelven hathor = tündér) királynőiéként is tisztelték. És íme: a mai Dendera nevű helység helyén állott régen Tentar, később görögösen Tentirisz város, amelyben Iszisznek nagy kultusza volt. Míg Mezopotámiában az Iszisszel azonos Istár nőistenségnek (ntás néven Asztarte) Babilon városában volt nagy tisztelete, amely város régebbi neve Tintir volt. Mi más pedig e két város neve, mint a mi tündér szavunk? És ki más Venusz-Iszisz-Isztár, mint a mi népmeséink Tündér Ilonája, vagyis mithológiánk Földistennője? Akit népünk szintén a tündérek királynőjének nevez es aki a tavaszi napéjegyenlőségkori gyöngyvirágos Nászünnepen Magor, avagy Magyar napistenségünkeli násza előtt Tündér Szűz Ilonának neveztetett, ezután pedig Magyar Ilonának, Boldog Ilonának és Boldogasszonynak, a magyarság, azaz az emberiség anyjának, (ösnyelvünkben magyar még csak ember jelentésű volt és nemzetnévvé csak igen későn alakult.) Aminthogy az Ilona név jelentése is élet-anya, s aminthogy a valóságban is a Föld minden földi élet anyja, apja pedig a Földet megtermékenyítő Nap. Kitűnt tehát az elmondottakból, hogy tündér szavunknak két különböző jelentése volt: lány, azaz szűz és fénylő. — Folytathatnám az így egybevágó adatok fölsorolását szinte a végtelenségbe, de most legyen elég ennyi is. Amely adatok mind azt bizonyítják, hogy: ősrégi, műveltség- és nyelvalapitó ősnép vagyunk. Csak a következőket teszem még hozzá: — Mar német tudósok is, mint Schwantes és Weinert is; állítják, hogy az emberiség műveltsége a ’’Duna közép-folyása területéről indult ki”, s hogy megalapítója földművelő nép volt. Igaz pedig, hogy a magyar a világ egyik legszorgalmasabb és legmunkabíróbb földművelő népe. 14___________________________________________________________________________Magyar Család Kuthy István: VAJÉRŐ Igen, éppen a vajérőt ráztuk szalmára, hogy össze ne verje magát annyira, amikor megszólalt egy sárgarigó a nagy boralma legtetején — hirtelen belefütyülve, s úgy, hogy egészen kihallatszott a másik dalosok énekéből -az a rigó füttye, az a sárgarigó dal, az a szoprán szóló nyári vajérőn trilla — a fülemben cseng most éppen és a kép is feljött elém a kertről a tájról. Péter László: MAGYAR ÉRDEKESSÉGEK Tudja Ön azt, hogy hol jelent meg hazánkban az első nyomtatott ujságlap? Mogyorónyéken jelent meg, melyben a szigetvári török basa 1587 augusztus 9.-i kegyetlenkedéseit és sikeres legyőzetését adták hírül. Tudja Ön azt, hogy a több ezer éves kínai selyemhernyó 1680-ban került Magyarországra? Passardi János Péter olasz selyemszövő próbálkozott vele új hazájában, melynek elismeréseként 1708- ban nemesi rangot nyert I. Ferenc császártól. Tudja Ön azt, hogy hazánk növényvilága 3060 különböző fajta növényből áll? 1750 előtt már 1595 fajta növényt fedeztek fel és 1465 fajtát a későbbi években talált nem kevesebb, mint 262 tudós. Tudja Ön azt, hogy Puskás Tivadar (1844-1893) találta fel a telefonhírmondót? A telefont magát Edison és Bell találták fel, azonban, hogy ez a zseniális találmány a modem ember közkincsévé vált, a magyar Puskás Tivadarnak az érdeme. Puskás Edison munkatársa volt és 1877 körül az a gondolata támadt, hogy az egyes telefon-tulajdonosokat egy központtal kellene összekötni és ez a központ kösse tovább össze a hívót azzal az előfizetővel, akivel éppen beszélgetni óhajt. Az első ilyen telefonközpontot Párisban létesítette. A budapesti központ 1881 május 1 .-én nyüt meg. Később a világon először Budapesten szólalt meg 1893 február hó 15.-én nagyszerű találmánya: — a telefonhírmondó, mely naponta műsorszerű adást közvetített. Tudja Ön azt, hogy a palóc nép kún-kabar eredetű nép, melynek sajátos nyelvjárása Mikszáth Kálmán híres regényeinek volt éltető eleme? Bizonyára nem annyira ismeretes, hogy a palóc ember nem nevezte magát palócnak és helyette ma -
