Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1964-07-01 / 3. szám

MAGYAR CSALAD 5 FENYVESSY JEROMOS: KERESEM AZ ELVESZETT HAZÁT Keresem az elveszett Hazát! A kalásztól ékes, szép búzamezőket, égen legelésző kis bárányfelhőket, a hóval beszitált hegyeket, erdőket! A gyümölcsöskertet patakkal és tóval a mesék országát kocsival és lóval. . . keresem az elveszett hazám! Keresem az elveszett Hazát! Az iskola mestert hosszú pálcájával, a szegény jobbágyot kicsi kunyhójá­[val! A jókedvű molnárt és éneklő malmát, a vak virágoslányt és ibolya csokrát... keresem az elveszett hazám! Keresem az elveszett Hazát! Az akácok alatt álmodó anyámat, mindég nótáskedvü, büszke, vén apá­imat, fogságba elhurcolt húgomat, bátyá­imat! Kedves ismerősim hosszú, hosszú so­]rát, régi barátaim elveszett lábnyomát! — keresem az elveszett hazám! Keresem. . . és nem lelem sehol! (A költő „Panoráma“ c.uj verses könyvéből). KANIZSAI ÁRVA: GÖRÖG DAL Uj Pán, sípodon játszd el ma nékem a régi dalt, melyben reszketve újra [éled egy messze föld elhamvadt Phoenix­[árnya! Fülemben zúgó erdők zenélnek. . . Aiolos isten, húscsókú, ifjú isten, lábad nyomán a föld boldog sírásra [fakad. Hussanj, borzold fel a felhők hamvas [hó-haját, hadd lelje meg szivem a puhafényű [Nap! Mert ott még tél honol, sötét, kemény fagy vert fel tanyát. .. (A költőnő most megjelent „Hulló csillagok“ c. verseskönyvéből). TESTÁPOLÁSI SZABÁLYOK DIÓHÉJBAN Dr. Kovács Lászlóné oki. kozmetikus rovata. Lefekvés előtt tisztítsuk meg arcun­kat az utca porától, a felkent kozme­tikai anyagoktól, egyéb szennyező­désektől. Mosószappannal nem sza­bad arcot mosni, csak nagyon finom mosdószappant használjunk, melyben kevés a lúgmolekula, ami nem szárít­ja, izgatja, támadhatja arcbőrünket. Körmünkkel ne nyomkodjuk a ini­­teszereket, mert ezzel bőrfertőzést idézhetünk elő. Az arc tisztításához szakértelem kell némely esetben, kü­lönösen a pattanásos, miteszeres bő­réhez. Ha mégis magunk végezzük, úgy tiszta mosdókendöcskével nyom­kodjuk ki, de leghelyesebb szakértő­vel végeztetni. Apró sérüléseket Ult­­raseptylt tartalmazó porral hintsük be. Éles olló hegyével, késsel, fémmel ne tisztítsük körmünket. Csontból, vagy műanyagból készült alkalmatos­ságot használjuk csak. Kézmosás után zsíros krémet hasz­náljunk, ezzel pótoljuk a szappan ál­lal a bőrünkből kioldott faggyút. Lábujjaink között a bőrgombák ke­letkezését gondos, szárazra való tör­léssel akadályozzuk meg. Az izzadtságra hajlamosak használ­janak speciális hintőport testüknek ar­ra a részére, ahol különösen erősen izzadnak. Az esti mosakodás sokkal gondosabb és hosszantartóbb legyen, mint a reggeli. A nap folyamán tes­tünkre rakodott por és egyéb szennye­ző anyagoktól megszabadított bőr e­­gészségesebben lélegzik, mint az el­dugult pórusú. A szárazbőrűek mele­gebb vizet, mint amit a kézfej kibír, ne használjanak. A zsíros bőrűek al­koholos lemosást is alkalmazhatnak. Aki minden este gondosan bekeni jó zsíros krémmel a talpakon kelet­kezett bőrkeményedést, sohasem kell kemény, vagy repedezett, gusztustalan lábon járjon, mely nemcsak, hogy csúnya, de rengeteg fertőzés melegá­gya, mivel a porral legkönnyebben érintkezik, ha már repedezett állapot­ban van; azonnal magábaszivja a szennyet, s komoly bajokat okozhat. Egy kis emlékeztető összefoglalás­ként közöltem a fentieket, azzal a céllal, hogy akik régebbi cikkeimet nem olvashatták, legalább dióhéjban jussanak néhány hasznos tanácsom­hoz. HÍREK — KÖZLEMÉNYEK Évfordulók Zrínyi Miklós gróf, (1620-1664), költő és hadvezér téli hadjáratának és tra­gikus halálának 300.-ik évfordulója. A szigetvári hős unokája, Pázmány neveltje, horvát bán, főhadvezér, az aranygyapjas rend lovagja, s francia pair. Fanatikus magyarságának min­den elejével harcolt a törökök ellen és 1664-es hadjárata a győzelmek so­rozata volt. Montecuccoli féltékeny­sége miatt sok mellőzésben volt része és amikor vadászat alkalmával egy vadkan megölte, elterjedt a hír, hogy a bécsi kamarilla keze volt a dolog­ban. — Költészete és prózája mély nyomott hagyott a korai magyar iro­dalomban. 1651-ben jelentette meg a „Szigeti Veszedelem“ c. hősi époszát, nem sokkal előtte a „Török Áfium El­len Való Orvosság“-ot, mely török ellen folytatandó harcra való buzdí­tás volt. Madách Imre (1623-1864) író halálának loo.-ik évfordulója. Ősi magyar föld­­birtokos nemzetiségből származott, jo­gi tanulmányokat végzett és ügyvédi vizsgát tett. Fiatalon nősült, Fráter Erzsébetet vette el. 1852-ben az osztrá­kok börtönbe vetették, mert egy buj­dosót rejtegetett. Fogsága alatt felesé­ge hűtlen lett hozzá, s ezért kiszaba­dulása után elvált tőle. Szerelmi csa­lódásának fájdalma érlelte meg ben­ne az „Ember Tragédiája“-nak alap­gondolatát, s ebben a müvében a vi­lágirodalom egyik legfennségesebb költői remekművét alkotta meg. — Néhány más költeményt és színdara­bot is írt, de ezek közül csak a „Mó­zes“ című került előadásra, kevés si­kerrel. William Shakespeare, (1564-1616), vi­lágviszonylatban egyöntetű ünnepé­lyességgel megünnepelt 400 éves szü­letési évfordulója. Az angol költő és a világ legnagyobb drámaírója a vi­lágbirodalommá táguló Anglia szel­lemi renaissance-ának képviselője. Témáit nagyrészt idegen forrásokból meríti és pszichológiai konfliktusok­ból bontja ki az események drámai kifejlését. Vigjátékait a költői fantá­zia és mély humorának gazdagsága jellemzik. Történelmi színművei az ébredő nemzeti büszkeség viszfényét tükrözik. Alakjaiban minden emberi motívum, helyzeteiben az élet minden jelensége megnyilvánul. Korábbi alak­jait páthosz és szenvedély, érettebb müveit játékos kedv és drámai feszült­ség, az utolsókat pedig pesszimizmus, majd sztoikus derű jellemzi. Főmű­(Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom