Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1964-07-01 / 3. szám

6

MAGYAR GSALAD

TATÁSOS REGÉNYEK * TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLYTATÁSOS REGÉNYEK * TÁRCÁK * NŐVE!

PROF. SZELÉNYI IMRE:

A SZUMÉR-MAGYAR KÉRDÉS (Folytatás)

8. ) Ezekkel a hunokkal Kr. u. 887-ben Árpád vezérünk szervezkedik a mai Nyirta-Garam közben. Majd feleségül véve Egeőd- Divék fejedelem (Keve utóda, aki itt maradt.) leányát, a két nép egyesül a Szvatopluk beszivárgása ellen (Trencsénnél). Így indul el az első hún-magyar hadjárat Nyugat felé, amikor Szvatopluk Passau határában hódol Árpádnak. A metteni bencés kolostor sekrestyéjében látni a Kr. u. 888-ban történt lerohanás ákom-bákom festményét. Innént származik: „A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket.“ Visszatérve Árpád Győrnél kelt át a Dunán és lép be Pannóniába, ahol kibékültek. Nem is volt soha pannon-magyar vita. Ezerév után új hazát alapítottak a szétszórt Nemróth-invadékok, most a Duna-Tisza mentén, az Eufrates és Tigris helyett.

9. ) A Kr. e. 1516-ban megtalált Ugarit-i MWR, vagyis Mária, ami „Egy Felmagasztalt“ jelentett az ös szuméroknál, itt a Magyarok Nagyasszonya lett. Bábelben már Kr. e. 1993-ban rézhála-táblákat küldöttek a szumér lányok szerelmeik megmentéséért a MWR bazilikába. A szumérok szellem-világa egyistenhívsés volt, más fogalmi világgal.

10. ) A sokaktól jelzett perzsa Zarahustra és Budhizmus, csak Kr. e. 500 években fejlődött ki Nepálig és Kináig. (Buddha is ott született Kr. e. 480). A mágus papok a szumérok főpapjai voltak és lelki vezérek. A perzsák és a zsidók kiirtották őket, de tagadhatatlan, hogy a későbbi magyar Árpádtörzsbeli mágusok kultusza ide nyúlt vissza, pogányos elferdülésekkel. Bár a fehér ló áldozat nem pogányos de áldozat volt. Ez az áldozat az élet abszolút Urának járt csak ki. Nem szabad összekeverni az egyptomi és zsidó (arany borjú) behatással.

Pannónia beigazolása után, amely az első Duna-menti hazánk biztos története már, felmerül a kutasi Árpád-törzsek „honfoglalása“ Árpád vezérlete alatt Kr.u. 896.

I. Saigon asszír-babiloni király Kr.e. 2285-83-ban vezette nagy hadjáratát Szuméria ellen. A szumérok elvesztették a shinar-i csatát Kr. e. 2283-ban, ami több szumér törzsnek (város és megye rendszerben éltek.) a vándorbotot nyomta a kezébe, ha élni akart.

Az újabb kutatások (Dr. Steinmüller - Dr. Sullivan és dr. Müller: Teh Cath. Bibi. Enciclopedia, 1958, New York) beigazolták, hogy a szumér birodalom a Fekete tengertől az Indiai Óceánig megroppant és 200 éves sargon-uralom gyilkolta és irtotta az ősi népet és kultúrát. (C.B. Enc. 1440 old.) I. Sargon felvette a „Szuméria és Kaldea királya“ címet. Így tehát világos, hogy akik a név körül vitatkoznak még ma is, nem olvastak modern szakszerű biblikus-irodalmat. Ez a 2010 oldalas legmodernebb munka beigazolta, hogy a II. Vizözön előtt 265,000 évig 21 patriarkális család uralkodott, akiknek kaldeai neveltje Noé volt. Noé utódai tehát ezt az ősi nyelvet és hagyományt vitték tovább. Legkiválóbb törzsi vezére, Noé dédunokája, Chám unokája és Chus fia Nemroth volt, aki az új hazájukban, Eritreában született a Maguar hegynél, a Bakk patak partján, Kash-Urban. Még két ősi név maradt fenn ebből az időből: Túr patak és Merő városunk, a Nílus partján.

A nőéi földosztás és a Semnél töltött 20 évi rabszolgaság átka és szégyene élt Chamban és Chussban is, amit Nemróth is hallott. Mózes írja le, hogy Nemróth híres vadász hírében élt Isten és a népek előtt. (Gen. X. 10-12.) Ha évezredek után Mózes így írt „a szemiták legnagyobb ellenségéről“, akkor senki nem vonhatja kétségbe, hogy Nemróth nagy és hatalmas személyiség és vezér volt. Minden népek előtt, mint a fiaik példaképe szerepelt.

Chain és Chus ivadékai Nemróthban találták meg azt a vezért, aki „a felszaporodott családot és törzseket“ biroda lomba vezette. Nagy és szédületes utak és harcok jellemzik Nemróth bejutását az ősibb hazába, ahonnént Noé dédapaja származott, amit Sem és Jaffet törzsek kaptak meg a II. Vízözön után. Minden bizonnyal a megalázás tudata is fűtötte és hajtotta Nemróthot, hogy elégtételt vegyen a Sem törzsön, de minthogy „kedves volt és hatalmas az Isten és a népek előtt“, nagyra született. Nemróth a világtörténelem első ismert birodalomalapítója és szervezője lett. Ezt a Szűrné1 riát támadta meg 1. Sargon az elgyengült utódok alatt. Shinárnál. A bábeli torony is ezt a diadalmas időt mutatja, ahol katonai erődítményt építettek a shinári mocsarak és nádasok védelmére az Eufrates mellett, s nem „égbenyúló büszke tornyot“, s itt lázadtak fel —■ a történelemben először — az építő munkások, mint hadifoglyok (egyptomiak, indusok, zargos hegyi pogányok-stb.). Hogy mennyire jól látott Nemróth, I. Sargon itt verte meg a szumérokat.

Tehát az elvesztett shinári csata (Kr.e. 2283) indítja el a kárpi, kutasi, susai, kuss, pórus, puli, túrán törzseket az őshhazából.

Három irányba menekültek ekkor:

1. a kárpi törzsek nekimentek a Földközi — tengernek, ahol a híres Faiam vezérük alatt Kárpátos-szigetét alapítják meg. Ez Ciprus mellett volt. Ramses űzi majd ki őket a kadeshi sata után Kr.e. 1285-83. Innét jött „a panun-nép“ elnevezés, bár a nagy-törzs felhúzott a Balkánon, de ahogy dr. Cserép is meglátta, bizonyos csoportok az afrikai partokra menekültek, akik később a Fóth-törzsekkel egyesültek és 2 nagy várost alapítottak Tunisban: Lepis Parva és Leptis Magna. Ezek a törzsek vettek részt Hannibál cannae-i csatájában Kr.e. 216-ban, de az Adrián áthúztak a rokon dalmata és cetinjei népekhez. Rövidesen feltűnnek a mai Fóthon. A Bálát és a Kistelek törzseink, akik Trója előtt éltek, ott csatlakoztak a kárpi-törzsekhez II. Ramses újabb támadásai miatt. Egyiptom 17 hadjáratot vezett a szumérok ellen és Tacitus 91. fejezete, amelyben a Fóth-törzsek kivándorlását írta le, arra enged következtetni, hogy Eritrea előtt, a Vörös-tenger bejáratánál, Túrán szigeten élő etur, vagy túra törzseink is elindultak, akik Etúriát (etruskok) alapították meg sina és susai törzseinkkel. (Siena, Susa városok ma). Az újabb etrusztin és sabin népek későbbi bevándoroltak, de alapjait vetették meg a későbbi római birodalomnak (afrikai törzsek). A lombardok Kr.u. 787 körül telepedtek le, akik hátra nyomták a susai-törzsünket. (Susa a francia határ szélén).

2. ) a Kutas-i törzseinket érte derékban a sargosi-támadás. Ezek menekültek fel a Van-tó vidékére, ahol a rokon jaffettörzsek éltek. A német, Kuukazussänder 91-92 oldalán (Leipzig, 1886), már mint Kutasi Birodalom szerepelnek Kr.e. XVII. században. Fővárosuk Kutasi és a mai Poltaváig sarkallott ki északi határuk. Ide menekültek Kr.u. 707-ben az Árpád törzseink és Kr.u. 10-ban megtaláljuk Góg hatalmas birodalmát itt. A Magna Hungária volga-menti kialakulása innént eredt. Ezt dobták szét a hunok és tették tönkre a tatárok Kr.u. 227-ben és Kr.u. 1239-ben.

3. ) Keletre menekültek a poros, chuss, túrán, susai és ordos törzseink. Ezek a törzseink három nagyobb birodalom kialakulásában szerepelnek: a.) Kr.e. V. században az Arai tó és Káspi tó között kialakult a „Turáni Rétek“ birolma, akik a. perzsákkal vívták élet-halál harcukat, amit a perzsa hősi eposz a „TURANIAN“ örökített meg és dr. Mészáros Gyula: Az 1600 éves magyarság, New York, 1954-ban dolgozott fel és adott ki. Ebben a munkában megtaláljuk a „Turáni Biro-