Burány Béla: Zentavidéki népballadák - Zentai füzetek 8. (Zenta, 1964)

10. LONDOVÁLI ILKA. — Tárgytörténete országszerte ismert. Legtöbb esetben töredéke került csak lejegyzés alá. Általunk közölt teljesnek vélt formáját a Tiszának csak a bánáti oldalán találtuk meg teljes egészében. Felsőhegyen szerzett, jóval rövidebbi romlottabb szövegvariánsa (dallama ismeretlen), igy szól:

»Felmentem a hegyre,

Lenéztem a völgybe,

Ott láttam egy anyát Tiszta feketébe.

— Anyám, anyám üsmeretlen anyám,

Hol van a menyasszony hol van a szép leány?

— Kiment az erdőbe gyöngyvirágot szedni, Gyöngyvirágot szedni, gyöngykoszorút kötni.

— Megnéztem, nincsen ott üsmeretlen anyám,

Hol van a menyasszony hol van a szép leány7

— Elment a kocsmába asztalt teríteni Asztalt teríteni, vendéget szolgálni.

— Megnéztem, nincsen ott, üsmeretlen anyám,

Hol van a menyasszony hol van a szép leány?

— Lement a folyóra fehér lábát mosni,

Fehér lábát mosni, fehér cipőt húzni.

— Megnéztem, nincsen ott, üsmeretlen anyám.

Hol van a menyasszony hol van a szép leány?

— Bent van a szobában, fehér nyoszolyában,

Fehér nyoszolyában, fehér koporsóban. —

Bemegy a vőlegény, tőrkés a kezében,

Tőrkés a kezében, e szavakat mondja:

— Vérem a véreddel egy patakba follyék,

Testem a testeddel egy sírban nyugodjék! —

Harangoznak délre, de nem az ebédre,

A jegyespárt viszik ki a temetőbe.«

43