Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

A háborúban győztes nagyhatalmak küldötte, Berthelct francia tábornok 1918. december 30-án déli 2 órakor, különvonattal érkezett a helyi vasútállomásra, ahol a ma­gyarok magyar, a románok román és francia zászlókkal fogadták. Az első román csapatok 1919. január 6-án este fél 10-kor, a szamosvölgyi vasúton érkeztek, Dumitru Coroaná őrnagy parancsnoksága alatt. Tisztjeiket az István szálló nagytermében még Ajtai helyettes polgármester üdvözölte. Másnap, a városházán történt megállapodás nyomán, egész sor korlátozó intézkedést vezettek be, többek között a levél-, távirat- és nyomtatványok cenzúrázására, valamint az addig forgalomban levő magyar korona lejjel történt felváltására (2 korona = 1 lej) vonatkozóan. A Szebenben székelő Kormányzó Tanács (Consiliul Dirigent) 1919. március 21 -i rendelete nyomán fokozatosan a közigazgatás átszervezése is megvalósult, Nagybánya a történelmi Szatmár megye románok által megszállt keleti felének központjává vált. A város első ideiglenes román pol­gármestere — dr. Victor Maniu - 1919. május 11-én kezdte meg tevékenységét, a szatmári térség első román főispánja (prefect) a nagybányai dr. Racoti Filep Sándor lett 1919. május 26-án a román királyi család, Ferdinánd király és Mária királyné is meglátogatta Nagybányát. 1919 és 1933 között 11 polgármestere volt Nagybá­nyának, közülük nyolcán ideiglenesen kinevezett személyek. Velük együtt többnyire a városi tanács tagjai és megbízott­jai is gyakran változtak. 1926 és 1928 között Felsőbánya, Giróttótfalu, Fernezely és Nagybánya közigazgatásilag egyesültek, majd ismét különváltak. A fentebb jelzett időszak második felében az aranybányája révén híressé vált Alexiu (Elek) Pokol volt a polgármester, akinek idejében megújult a kereszthegyi Zazar-híd, Bukarestről Nagybányá­ra került vissza a városi letétpénztár, s a főtér és a főbb utcák járdái aszfaltburkolatot nyertek. A városépítés tekintetében dr. loan Bohäitel neve érde­mel említést, aki 1931 márciusától volt polgármester, s akinek idejében megtörténik a városliget rendezése, s az eddigi központi piac- és vásártér elköltöztetésével a város régi főterének parkosítására is sor kerül. Beiktatásának évé­től egyébként Nagybánya görög katolikus püspöki székhely lett, amely a Felsőbánya utcai volt Polgári Leányiskola épületében rendezkedett be. NAGYBÁNYA RÖVID TÖRTÉNETE 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom