Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
Fekvésének, tiszta levegőjének, jelzett turista útjainak, parkjának és a mellette kiépült Wagner-féle gyógykezelő központnak (szanatóriumnak) köszönhetően a város - működési szabályrendelettel és az országos egészségügyi intézetek jóváhagyásával - klimatikus üdülő központtá válik, s ezt a statútumát az 1930-as évek végéig megőrizte. Nagybánya gazdasági életét a két világháború közötti időszakban is főként bányaipara, részben kiterjedt kézműipara és élénk kereskedelmi élete határozta meg. A bányamedence kincstári bányáit, ezek ércdúsítóit és ércfeldolgozóit továbbra is a Nagybányai Kincstári Bányák és Üzemek Igazgatósága irányította (az országos R.I.M.M.A. részvénytársaság részeként). A kereszthegyi és a veresvízi bányák az 1919-ben történt átvétel után egy évtizeden át még nagyjából az örökölt eszközökkel dolgoztak. A kereszthegyi bánya Werner-aknájában az 1894-ben jegyzett 341,78 m mélység helyett 1938-39-ben elérték a kilencedik szinten fekvő 394,61 m mélységet, az ismert 9 teliér közül a tényleges tevékenység a Fő-, a Csonkás- és a Zsigmond telléreken folyt. A bánya közvetlen közelében 1930-ban felépült flotáció beindulása után 24 óra alatt már 100 tonna ércet dolgoztak fel, és naponta 1 kg aranyat termeltek. Drótkötélpályán a Veresvízen kitermelt ércet is a kereszthegyi bányához szállították, ahonnan egy 5 km-nél hoszszabb iparvasúton a fernezelyi kohóhoz juttatták el a dúsított anyagot. 1919 és 1924 között a kereszthegyi bányában kitermelt ércből évenként átlagosan 45,974 kg aranyat, a veresvíziből pedig 53,3375 kg aranyat vontak ki. A Román Nemzeti Levéltár Nagybányai Hivatala által 2011-ben kiadott évkönyv egyik tanulmánya alapján az 1925-1939-es években ez az érték a kereszthegyi bányamű esetében évi 214,70185 kg, a Veresvízen pedig 116,55237 kg volt. Mindez összevonva az országos évi 664,14953 kg-os átlagtermelésnek átlagosan valamivel több mint 50 %-át jelentette! A Bánya és Kohóigazgatóság akkori épülettömbjének egyik szárnyában 1925-ben német berendezésekkel felépült Románia első arany és ezüstfinomítója. Ezt 1933-ban töké-7 0 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE
