Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

36 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE Nagybánya első csonkán ránk maradt oklevele Károly Róbert (1308-1342) uralkodásának ide­jéből, 1327-ből származik. Ebben az első települést Zazarbánya né­ven említi. Két évvel később, 1329-ben Károly Róbert Nagybá­nya és Felsőbánya közös bírájának („Conradus judex civitatis Rivuli Dominarum et de Monte Medio”) megengedi, hogy a két város közötti erdőterületet a bányászat fellendítése érdekében betelepítse. Az 133 3— 1335 közötti pápai tizedlajstromok mindkét helyen már külön plébániákat említenek. A város első máig ránk maradt kiváltságlevele - levél­tárunk féltve őrzött kincse - 1347. október 12-én keltezett. Ezen a napon Nagybánya város bírája Márton (Martinus), a város plébánosa János (Johanes), Péter {Petrus) a város es­­küdtje, valamint jegyzője Ulric, kérték Nagy Lajos királyt, hogy a város előző évekből származó, tűz martalékává vált kiváltságlevelét újítsa meg, és kézjegyével erősítse meg. Ez az oklevél pontosan meghatározza Nagybánya szabad kirá­lyi város jogait és kötelezettségeit. Leszögezi a bíró (judex), esküdtek (assesores) és pap évenkénti megválasztását, a város bíráskodáshoz és italméréshez való jogát, a vámked­vezményt, a vásártartást Szent Márton ünnepén (november 11-én), amely 15 napig tarthatott, az erdők használatát a bányák és építkezések szükségletére, a bányászatban jártas bányabíró (magistrum montis) választását, s a kincstárnak befizetendő bányaadót (urbura). Meghatározza a kamara­grófok jogait, s azokat a drasztikus büntetéseket, amelyek­kel a bányászatot elhanyagoló, és a bányaadót nem fizető egyéneket sújtják. Ez a kiváltságlevél teljes jogú autonómiát biztosít a város és polgárai számára. Ezen jogok a városi élet gyors fejlődését és a bányászat felvirágzását ered­ményezték. Nagy Lajos (1342-1382) király 1376. március 8-án kel­tezett második kiváltságlevele is ezt a folyamatot gyorsítot­ta. Ebben a király Nagybánya város (Rivulus Dominarum) vezetői - Henslinus városbíró, Johannes Grobsgold esküdt és Johannes de Rivulo Dominarum jegyző -, valamint Felsőbánya város bírója, Flenchmanus, és a város jegyzője, Az Anjouk liliomos és Árpád-sávos címere

Next

/
Oldalképek
Tartalom