Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
Kapnikbánya területén valójában két település osztozik: Alsókapnik (Alsóhandal), és Felsőkapnik (Felsőhandal). Az Alsókapnik környéki bányák voltak a régebbiek. Ezek, és a hozzájuk tartozó zúzdák és kohók a XIX. század végén is kincstári tulajdonban voltak. Ezzel ellentétben Felsőkapnik körzetében a magán-bányatársulatoké volt a vezető szerep. Ez utóbbiak közül is kiemelkedtek a Róta bányák, melyeknek telérei a szomszédos Máramaros megye területére is benyúltak. 1900-ban a Róta bányatársulatok vagyonát egy angol érdekeltségű bányavállalat vásárolta meg, és az aranyban szegényebb tartamú ércek feldolgozása érdekében, az itteni zúzdák és ülepítők területén megkísérelték, a korábban Dél-Afrikában bevált ciánozási eljárás alkalmazását. 1901-ben azonban rádöbbentek, hogy a rótai ércekben található arany mellett - a dél-afrikai ércösszetételtől eltérően - egyéb fémek és anyagok is jelen vannak, amelyek ezzel a technológiával nem teszik lehetővé a tiszta arany gazdaságos kinyerését. Ezért pár év után az említett angol cég a Róta bányákat eladta, s ezzel együtt az általuk bevezetett technológiai eljárást is beszüntették. Ettől függetlenül történelmi tény, hogy a cián felhasználásán alapuló tehnológiát a korabeli Magyarország területén először Kapnikon alkalmazták. A bányákba kellett a munkáskéz. Palmer Kálmán 1896- ban még 724 alsó-kapniki és 2881 felső-kapniki lakosról tesz említést. 1968-ban, amikor Kapnikbánya városi rangot kapott, a település lélekszáma már elérte a 6000-et. Ma valamivel kevesebben lakják az igen szép helyen fekvő települést, a 2012-es népszámlálás során közel 700 magyar személyt vettek nyilvántartásba. Az újonnan betelepültek részére a kommunizmus időszakában az Alsóhandalban épült lakótelep, itt kaptak helyet a közigazgatási egységek székhelyei, az iskolák és a kereskedelmi központ is. 1990 után a bányák nagy részét fokozatosan bezárták. A lakosság - amely évszázadokon keresztül szinte kizárólag bányászattal foglalkozott - munka nélkül maradt, s ma az idegenforgalomban próbálja megélhetésének új forrását megtalálni. Felsőhandal központjában, a kis római katolikus templom felé haladva az út baloldalán áll a hajdani tisztilak, amelynek falán 2003 óta a zalaegerszegi Magyar Olajipari 272 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE
