Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

Múzeum kezdeményezésére és segítségével állított tábla idézi a bányászmúltjára büszke település két jeles személyi­sége, Born Ignác és dr. Papp Simon emlékét. Báró Bőm Ignác (1742-1791) korá­nak úttörő tudósa volt. Kapnild szüle­tése nem bizonyí­tott, de személyét a város magyarsága magáénak vallja. Nagyszebenben, Bécsben, majd Prá­gában tanult. Rövid életpályája ellenére több ásványtani, ős­lénytani, bányászati, kohászati, valláskritikai szakkönyvet és cikket írt, német, angol, francia, latin és olasz nyelveken. Feljegyezték, hogy 1770-ben, bánsági és erdélyi tanul­mányútja során füstmérgezést szenvedett Felsőbányán. 1776-ban Mária Terézia megbízta a császári és királyi ter­mészetrajzi gyűjtemény átrendezésével és felügyeletével. Emlékét a bornit nevű ásvány is őrzi. 1786-ban ő szervezte a szlovákiai Szklenón a világ első bányász-kohász kon­gresszusának tekinthető összejövetelt. Societät der Berg­baukunde néven 1786-ban megalapította a világ első nem­zetközi tudományos egyesületét. Mozart az ő tiszteletére írta a Die Mauererfreude c. kantátáját, s Sarastro alakja is személyét idézi a Varázsfuvola című operában... Born Ignácnak 2008-ban szobrot is állítottak a kapniki plébánia épülete előtt, ugyancsak a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum támogatásával. Dr. Papp Simon (1886-1970) a magyar olajbányászat meghatározó egyénisége volt. Középiskoláit Nagybányán, az egyetemet Kolozsvárott végezte. Tanársegéd volt a ko­lozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, majd Selmec­bányán, Böckh Hugó professzor mellett. Erdélyben, a Felvidéken, Horvátországban végzett geológiai térképe­zést, majd az Anglo-Persian Oil Со. alkalmazottjaként Albániában, Kis-Azsiában, Új Guineában, Kanadában, az EMBEREK, VÁRAK, TEMPLOMOK, EMLÉKHÁZAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom