Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

szerint Láposon 58, Domokoson 7 egytelkes nemes család, 6, illetve 9 szabados, 18, illetve 20 jobbágy, 47, illetve 7 zsellér és 8-8 kóborló lakott. Láposon a XVIII. században a nemesek egytizede román volt.

A környéket nem kerülték el a történelem viharai. 1599- ben Mihály havasalföldi vajda emberei raboltak, gyilkoltak itt - így 1603-ban Láposon már csak 34 lakost vehettek számba az ötven évvel korábbi 200-hoz képest. 1661-ben a szultán megbízásából Ali basa tatár-török serege torolta meg II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjáratát, s Láposon, Domokoson is „nagy pusztítást vitt véghez; az embereket láncokra fűzte, házaikat felgyújtotta” (Kádár József)

1848-ban Magyarláposról 160-an, Domokosról 120-an álltak be nemzetőrnek, parancsnokuk Técsi Samu szolgabíró lett. A Kővár vidéki román felkelők november végén megadásra szólították föl a domokosiakat, de azok a magyarláposiakkal együtt felkészültek az önvédelemre. Miután a honvédcsapatok elvonultak a környékről, a rogoziak megtámadták Domokost, melynek lakói Magyarláposra menekültek. A támadás hírére visszatérő honvédek kiűzték a rogoziakat az égő Domokosról, és felgyújtották Rogozt. A szabadságharc bukása után a két magyar falu csak 2000 forint sarc kifizetése árán menekült meg a pusztítástól.

Magyarlápos a vidék kézműves és vásáros központja volt, egy 1720. évi összeírás 12 iparost és kereskedőt talált a településen. A XVIII-XIX. században a különféle mesterségek és a földművelés mellett a két település laka sót fuvaroztak Désaknáról Szilágysomlyóra. A szegények a nagyobb gazdáknál lehettek napszámosok, részes aratók, harmadosok, vagy a közeli erdőkben, bányákban kaphattak munkát. Magyarlápos, csütörtöki hetivásárai mellett, évente négy országos vásárt is tartott, melyeket a XIX. század első felében Bukovinából és Galíciából is látogattak. A vásárokat legtöbbször színtársulat is játszott az ilyenkor zsúfolásig megtelt iskolában. „Magyar szó magyar színpadon... a magyarság végvárában!” - írta Kádár József 1901-ben.

Vallási szempontból Magyarlápos és Domokos magyar lakosságának többsége református.

Magyarlápos a reformáció idején unitáriussá vált, majd református hitre tért át. A település középkori csúcsíves temploma, amely a város keleti szélén állott, előbb az

258 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE