Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
Jóllehet a román földreform a birtokot gyakorlatilag a kastély körüli park területére csökkentette, Teleki Pál még a két háború között is szívesen tért vissza nyaranta Pribékfalvára. Japán, Zipangu című hasonmás földrajzi atlasza „Pribékfalva” helymegjelöléssel jelent meg 1909-ben. A Teleki család pribékfalvi kastélya, bár mostani állapotában csak árnyéka hajdani önmagának, arányos vonalaival, kiegyensúlyozott, szép tornyaival, építészeti elemeivel ma is szemet gyönyörködtető látvány. A XVIII. század elején épült, eredetileg nyári rezidenciául szolgáló udvarházat a XIX. század végén alakították át jelenlegi formájába. Palmer Kálmán (1894) különösen a kastély szép parkjára, és a könyvtárra hívja fel a figyelmet, amelyet a Teleki család tagjainak műveiből állítottak össze. A kommunizmus éveiben, majd 1990 után teljesen lepusztított és kifosztott épület jelenleg hasznosításra és felújításra vár - egyre roszszabb állapotban. EMBEREK, VÁRAK, TEMPLOMOK, EMLÉKHÁZAK UTAZÁSOK A LAPOS FELSŐ-FOLYÁSA MENTÉN A Lápos a Priszlop hegy alatt, a Fehér- és a Fekete patakok összefolyásából kialakuló erősen hegyvidéki jellegű folyó. Vízhozama évszakonként szélsőségesen váltakozik. Magyarlápostól először nyugati, majd északnyugati irányba folyik, a Szamost Nagybányától délre éri el. A folyó mentén található települések közül kötetünk korábbi fejezetében Kővár, Magyarberkesz, valamint Koltó-Katalin környékét ismertettük. Az alábbiakban Magyarlápos, Domokos, Erzsébetbánya és környékük látnivalóit foglaljuk össze. Nagybányát déli irányban elhagyva Kővárfüred (Teleki Sándor kedves pihenőhelye) érintésével haladunk Magyarlápos irányába. Kápolnokmonostoron is áthala-
