Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
dunk: a Kapnik patak vize („Kapalnok”) mellett valamikor egy kis kápolna („monostor”) állt; a település mai elnevezése a hagyomány szerint e két névből alakult ki. Az 1700-as években Kővárvidéke gyakran tartotta itt közgyűléseit. 1848 őszén pedig a felbujtott románság itt fogta el Kővárvidék pénztárnokát, Pap Lászlót, hogy a pénzzel együtt Urbán - a honvédsereg ellen folytatott erdélyi harcok hírhedt osztrák vezére - elé vigye. A Nagybányai-medencét a Lápos völgyétől elválasztó hegygerincre felkapaszkodva gyönyörű kép tárul szemünk elé. Körös-körül erdők borította hegyek, rég kialudt vulkánok maradványai, melyeknek gyomra értékes színesfémek érceit rejtegette - s rejtegeti talán ma is. A folyót Nagybányától kb. 45 km távolságra, Magyarláposnál érjük el. Korábbi szűk, helyenként sziklás szorosa itt széles medencévé tágul, amelyben román falvakkal körülvéve fekszik az egykor erős magyar többségű járási székhely, Magyarlápos, a ma is szinte teljesen magyar Domokos, s a hajdani bányásztelepülés, Erzsébetbánya. A medencét keleten a Kárpátok egyik legbüszkébb vulkáni hegye, a Cibles (1839 m) zárja le, északon emelkedő hegyeink közül a Sátor-hegy (1041 m) a legjelesebb. Utóbbit Pintye-sátraként is emlegeti a környékbeli románság, utalva a XVIII. századi híres román betyárvezérre, akinek állítólag itt egyik búvóhelye lehetett. Egykor a sztojkai fürdővendégek kedvelt kirándulóhelye volt, csonka kúp alakú és bazaltkőből álló szép alakja, mint az egész Lápos-völgy őrszeme, úgy emelkedik ki a szelídebb hegyes-halmos környezetből. A Lápos völgyének ez a felső szakasza korábban Belső- Szolnok, később Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. Tájegységileg - magyar vonatkozásban - az Észak- Mezőség része. Az említett három település magyarsága eltérő gyökerekkel rendelkezik. Erzsébetbányán a 18. század első felében indult meg a rendszeres színesérc-bányászat. A bányászok, öntőmesterek és kiszolgáló személyzet toborzása - a közeli Gereblye szénégetőihez hasonlóan - nagyon vegyes volt: felvidéki németek, ruszinok, szlovákok, románok és magyarok egyaránt érkeztek a településre. A döntően nem magyar, római katolikus vallású közösségek a XIX. század folyamán foko256 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE