Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

medencében, már más időjárási tényezők hatnak (kevesebb csapadék, alacsonyabb hőmérséklet). Az évi átlaghőmérséklet természetesen függ a tenger­szint feletti magasságtól is: 1300 méteren +2 C° és +3 C° között ingadozik, míg Nagybányán +9,3 C° és +9,5 C°. A nyári középhőmérséklet júliusban a Kakastaréjnál +10 és + 11 C° között, Nagybányán +19,9 C°. A téli középhőmér­séklet januárban a legalacsonyabb: a Gután, Rozsály, Fe­kete-hegy tetején -7 C° és -7,5 C° között, a Máramarosi­­medencében -4 C° és -4,5 C° között, Nagybányán -2,4 C°. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet -30 C°, míg a legmagasabb +39,4 C° volt 1952-ben Szinérváralján. Az évi napsugárzás értéke Nagybánya térségében 107- 110 kkal/cm2, míg a magasabb csúcsokon 95-98 kkal/cm2. Az egyenes napsugárzás értéke sík vidéken 0,6 kai/ cm2/perc, míg a csúcsokon, a tisztább légkör és megfele­lőbb beesési szög következtében (főleg októberben) 1,3 kal/cm2/perc. A csapadékmennyiség függ a tengerszint feletti magas­ságtól és a lejtő szögétől is. Az átlagos mennyiség Nagy­bányán (994-997 mm) jóval nagyobb, mint az ország hasonló tengerszint feletti magasságon található települé­sein (450-550 mm). A Gutin-hegység magasabb vidékén ez a mennyiség eléri az évi 1200-1400 mm-t is. A csapadékos napok száma Nagybánya vidékén évi 110, a magasabb helyeken 160—170. A legcsapadékosabb hónap a június (a hegy lábainál 110-120 mm-t, a magasabb helyeken 180 mm-t is mértek.) A legkevesebb csapadék februárban hull (60-70 mm). A havazás általában októberben kezdődik, s a hóréteg (az északi lejtőkön) még májusban is fehérük. A medencékben (pl. Kapnik térségében) a hóréteg vastagsága eléri a 2,5-2,8 m-t is. A légmozgások a hideg és meleg légtömegek találko­zásánál jönnek létre. A Gutin-hegységben elsősorban az azori anticiklon hatása érvényesül s így a szelek leginkább nyugatról és észak-nyugatról fújnak. Uralkodó az atlanti szél, amely főleg tavasszal és nyár elején eléri a 3—4 m/sec sebességet. Kivételt képeznek a nyugati eredetű, orkánhoz hasonló ciklonok, amelyek elérhetik a 100-130 krn/óra sebességet is. Ezek a ciklonok 1977. július 8-9-én, 1982. június 27-28-án, valamint 2017. szeptember 17-én jelentős károkat okoztak. NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE

Next

/
Oldalképek
Tartalom