Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

VÍZHÁLÓZAT

Folyóvizeink a Tisza vízhozamát növelik, az északiészakkeleti oldalon közvetlenül, a déli, délnyugati oldalon pedig a Szamos közvetítésével. Az első csoport folyói az Iza, Jápa, Szarvaszó, Szaplonca, Sugatag. Közvetlenül a Szamosba ömlő vizünk a Lápos, a Láposbánya-, a Sikárló-, a Sebes-, valamint a Szinyér-patak. A Lápos felső folyásánál a Cibles és a Láposi hegység vizeit gyűjti össze. Alsó részén - a Kapnik és Zazar közvetítésével - a Gutinhegység vizei is belefolynak. A Kapnik-patak a Netedahágó térségéből ered és délnyugat felé indulva a hasonnevű város éltető vizévé alakul. Hossza 35 km, vízgyűjtő területe 262 km2. Vízhozama - a vidék bőséges csapadékmennyisége következtében - nagy (3,8 m3/sec).

A Lápost tápláló folyóink közül kétségtelenül a Zazar a legjelentősebb. A Gutin-kráter nyugati lejtőjén ered (kb. 1000 m magasságban), majd Nagybányán átfolyva Hagymáslápos északnyugati határán ömlik a Láposba. Hossza 29 km, vízgyűjtő területe 317 km2, vízhozama 5,8 m3/sec. Egyik legjelentősebb mellékfolyója a Fernezely-patak, amely a Demeter-mező délnyugati pereméről eredő Szturi- és Kalamár-patakok vizét egyesítve, Nagybánya keleti peremén ömlik a Zazarba. Útközben a Blidár-, Pisztrángos- és Fekete-patak, valamint a Limpedea vize is gazdagítja. Az észak-déli irányú völgy hossza 26 km, vízgyűjtő területe 169 km2. Az 52 m magas és 165 m hosszú firizai duzzasztógát 1965-ben készült el. Az így keletkezett 110 ha-os mesterséges tó eredetileg 19,6 millió m3 vizet tárolt, amely azonban az ülepedés következtében időközben 2 millió m3-rel csökkent. A tó ma már csak részben fedezi Nagybánya vízszükségletét. A Zazart gazdagítja a Kisbánya-, a Ravasz-, az Omodé-, a Szent János-, a Fokhagymás- és a Veresvíz-patakok hozama is, valamint Borpatak vizei. Az Avas-medence vizeit a Tálnával egyesült Túr vezeti a Tiszába.

Állóvizeinket eredetük szerint két csoportba sorolhatjuk: természetesek és mesterségesek. Víztárolóink közül a Tatár-szoros déli kijáratánál lassan épülő völgyzáró gátat és a Fernezely-patakon létesített duzzasztógátat kell megemlítenünk. A két Bódi-tónak a hagyomány szerint két

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TERMÉSZETI LEÍRÁSA