Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
tünk a Szent János patak völgyében kialakított kőbánya pereméről, majd a jó félórán át együtt haladó két turistajelzést követve jutunk el addig a pontig, ahol jelzőtábla mutatja: a sárga kereszt a Plestyorra, a kék sáv pedig a Sólyomkőre vezet. Előbbi, északnak haladva csaknem szintben tart a Kopaszrét (Plestyor) csúcsa alá. A kék jelzés keletnek fordulva, s megkerülve a Szent János patak, majd a Somos nyergéből a Ravasz-patak forrásvidékét, a Sólyomkő meredek sziklái alá visz. A jelzés utolsó szakasza rövid, de meredek ösvényen kaptat fel a Sólyomkő tetejére, majd a pár percre lévő Strámba csúcsra. Innen a piros háromszög jelzést követve juthatunk le a femezelyi Bóditóhoz, onnan pedig - egy darabon a Ravasz patak folyását követve - Nagybányára. Tersánszky Félbolond című regényének egyik főhőse, Attila mesél festőtársainak a Strambáról: ennek a hegynek a tetején „...meredezik a kísértetek erdeje. A környék minden lakója keresztet vet, ha a Strimba csúcsát emlegetik. Mert emberemlékezet óta minden kocavihar villámcsapása ezt a csúcsot éri. Éspedig csaknem ugyanazon a 100-200 méter körletű helyen. Ebből kifolyólag ott az óriás szálfák félig vagy egészen kormosán meredeznek az égnek. Van szálfa, és éppen a fehér, oszlopszerű gyertyánok közül, amelynek pont a fele szén és a másik zöld”. S amikor a fiatal festők hada a Bódi-tó felől felkapaszkodott a csúcs alá, valóban megtalálta a „kísértetek erdejét”: „Tíz, húsz, harminc óriás, megszenesedett fát láttunk közel egymáshoz. És egyet olyat, hogy pontosan a közepén szelte ketté a villámcsapás. Két fát, melynek belseje kormosán feketéllett, és kívül üdén zöldellt minden levele”. Ma már hiába keresnénk a helyet, amelyet Tersánszky valószínűleg még látott gyermekkorában. Villámcsapás nyomaival azonban sok helyen találkozhatunk erdei barangolásaink közben. 186 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE A KERESZTHEGY Városunk egyik szimbóluma - az István-torony és a református templom tornya mellett — a Szent János patak és az Amadé völgy között emelkedő Kereszthegy 501 méter magas kúpja. Szirmay Antal 1809-ben így ír erről a hegyről és városunkról: „Nagy-Bányai nevezete már bizo
