Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
132 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE A főoltár feletti freskót, a Hegyi beszédet, Kiss Károly (1889-1953) festette a múlt század ’30-as éveiben. A templom Szentháromságot ábrázoló főoltárképe pedig Mezey József (1823-1882) alkotása - aki Bem József harctéri festője és Petőfi jóbarátja volt, s akinek a szabadságharc több jeles portréját is köszönhetjük. Mezey 1853-54-ben a templom hat mellékoltárát, valamint a Szeplőtlen fogantatás című képet is megfestette. Szembetegsége, majd vaksága sajnos később olyannyira súlyossá vált, hogy az 1863-ban megkezdett főoltárképet már csak a szintén festegető jóbarát Törökfalvi Pap Zsigmond segítségével, mintegy „diktálás után” sikerült befejeznie: „Az utolsó képet már színérzék nélkül, általam úgyszólván ecsete alá mondott színértelmezésre festette, de homályos látása dacára sem volt eltántorítható. Azután jóéjszakát mondott örökre a színes világnak.” Mezey egyik Nagybányáról készült tájképe egyébként a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeumban található. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása első három kötetének címlapjain is találkozunk Mezey József nevével, ugyanis ő készítette egy részét azoknak a fényképeknek, amelyek alapján a kötetek rajzait metszették. A máramarosszigeti, szaniszlói, csomaközi római katolikus templomok oltárképei, valamint a közeli Oroszfalu (Rus) görögkatolikus temploma ma is tanúskodnak művészetéről. A Szentháromság templom a jezsuita rend feloszlatása (1773) után a világi papoké lett, s mai napig is városunk egyik plébániatemploma. Külső falán a Szatmári Egyházmegye 200 éves fennállása alkalmából 2004- ben állított emléktábla látható. Odabent, az előcsarnok jobboldali falán egy jóval szerényebb tábla az ebben a templomban keresztelt Tersánszky Józsi Jenő íróra emlékeztet. + + 3 \ pW ж fej jS к щ § хепГклгшплал/- tenvp^Q4Tv /1717 -1719
