Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
128 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE „Lehet, ha nem a piactér lármás, szemetes, lócitrom és guba meg a népkonyha mosogatóié és pörkölt hagymaszagos vastag légköréből érkezem erre a helyre, hát nem hat annyira finomnak. így szinte elkápráztatott! [...] A cukrászda előtt, dézsás növények körítetté kicsike terasz néhány asztalánál ültek uzsonnázok. [...] Két helyisége közül az egyik kávéházféle volt. Mindkettőnek falán a nagybányai festők képei és rajzai lógtak. [...] Persze akadt még mindig néhány egészen harmadrangú silányság is, a cukrász ízlésének jóvoltából. De biztos, hogy az egész üzlet hangulata messze fölülemelkedett minden akkori hasonló hazai helyiségén.” (TeRSÁNSZKY: A félbolond) A hajdani cinteremkertet az elmúlt években teljesen átalakították, felújították, akárcsak a tér és a város díszét, szimbólumát, a Szent István tornyot. Sajnos az öreg platánok egyike-másika már a területrendezési munkálatokat is nehezen viselte, 2017-ben pedig egy hatalmas vihar pusztított végig a városon, melynek következtében jócskán megritkultak az egykor árnyat adó, régi festményeken is gyakran megörökített hatalmas fák. A XIV. században épült egykori Szent István templom történetét előbb Schönherr Gyula, majd bővebben Szász Károly, később - a múlt század második felében végzett ásatások nyomán - Vida György írta meg. A hatalmas építmény a középkorban nemcsak szellemi, de mértani középpontja is volt Nagybányának. Amikor az építkezést elkezdték, a gótikára még erőteljesen hatott a román stílus, így a templom belsejét a négy pillér nem három, hanem két hajóra osztotta. A 25 méter hosszú és majdnem 19 méter széles hajótestet kívülről négy, a 18 m hosszú és 10,7 m széles szentélyt pedig hat pillér támasztotta. A hajótest két oldalán egy-egy kápolna állott. A falak magassága kb. 22 m volt. A főoltár az áspisban volt. A kelet-nyugati irányban épült templom főbejárata nyugatra nézett, s a toronyhoz ragasztott, ma is látható faragványmaradványok az építők művészi hozzáértését dicsérik. A hajdani épület helyén jelenleg magányosan álló István-torony - legrégibb műemlékünkként - ma is Nagybánya jelképe. A hagyomány szerint Hunyadi János emeltette (Hunyadi-toronynak is nevezték), de adataink szerint csak Mátyás király uralkodásának elején, a XV. század ’60-as éveiben került tető alá. Alapja csaknem töké-
