Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

bővítette. A torony alatti két helyiségben a régi okmá­nyokat, könyveket őrizték. 1991-ben a templom előcsar­nokában kapott helyet az itt keresztelt Németh László, a jeles XX. századi magyar író emléktáblája, Szatmár utcai szülőháza ugyanis a városrendezés áldozata lett. A templom mellett, a Híd utca 8. sz. alatti épület helyén már 1728-ban a lelkészi lakás állt, ahol Nagybánya törté­nelmének kiváló kutatója, Schönherr Gyula is megszüle­tett. Mögötte kántor-tanítói lakás állt, amely a lelkészlakkal egyidejű lehetett. Ezt később egy tanteremmel bővítették, ahol 1888-ig két segédtanító és egy „rector” (kántor-tanító) oktatott. Az épületek helyén 1908-1910 között bérház épült, amelyet a Magyar Posta vett használatba („postapalota”). 1860-ban a templommal csaknem szemben (Híd utca 19. sz.) közadakozásból, nagyobbrészt önkéntes munkával épült fel a református iskola emeletes épülete. Felső szint­jét a lelkészlak és az iskola foglalta el, a földszintet haszon­bérbe adták. Később a lelkész lakása a földszintre került, s az északi oldal újabb termekkel bővült. 1948-ban államosí­tották, kisegítő iskolaként működött. A postapalotával együtt az elmúlt években került vissza a református egyház tulajdonába; a nagybányai magyar középiskola, a Németh László Elméleti Líceum alsó tagozatai költöztek az anyaország és a nagybányai közösség támogatásával gyö­nyörűen felújított épületbe. A református egyház ingatlanain kívül egyetlen Híd utcai épületre hívjuk fel még a figyelmet. A 15. szám alatt ma egy semmitmondó lakóház áll, amelynek egykor üveg­falú és üvegtetejű emeleti szintjén a XX. század első évtizedeiben az egyik legjelentősebb nagybányai fényké­pész, Huszthy Mátyás műterme várta a megrendelőket. A műtermet a nagybányai festők is gyakran látogatták - különösen Perlott Csaba és Nagy Oszkár (aki sakk-part­nere is volt Huszthynak) hogy festményeiket lefényké­­peztessék. A református templom mögött, az északi oldalon, kelet felé nyílik a Nagypénzverő utca. Ennek elején, az 1. szám alatt áll a pénzverőház, vagy amint a bányaiak németesen nevezték, a „Mincz”. Ma a Történelmi Múzeum épülete. Nevét még abból az időből őrzi, amikor pénzverde is mű­ködött benne, ahol a környező bányákból kikerülő aranyat SÉTA NAGYBÁNYA UTCÁIN 107 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom