Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
BEVEZETES 44 Közel egykorú szinérváraljai adatok szerint e hiedelmek a románok körében elsősorban vízkereszt napjához kötődtek, mikor is a ház tetejére virágból font koszorúkat dobáltak a nagyobb lányok. Erről a koszorúról azt tartották, hogy amelyik leány koszorúja leesik, az nem megy abban az esztendőben férjhez.93 A történetbe nem ágyazódott hiedelemközlések legnépesebb csoportját Felsőbányán is a szerelemmel, férjjóslással (212-229.), házasélettel (230-234.) kapcsolatos szövegek alkotják, de számos hiedelem tárgya az újszülöttekkel (235- 253.) az egészség megtartásával (254—268.), továbbá a szerencsével (269-287.) összefüggő vélelem. A szerencse beköszönhet váradan meggazdagodás, véletlen kincstalálás formájában is, mely mozzanat a kincsmondáknak is alaprétege (288-293.). Az állatokhoz fűződő hiedelmek többsége az embert körülvevő közvetlen környezethez, a háziállatokhoz és madarakhoz fűződik (296-321.), s mint az egyik felsőbányái hiedelemszöveg mutatja, e bányavárosban még a 20. század második felében is a népi kultúra része volt az építőáldozat hiedelme-rítusa (295.): viszonylag ritka helyi variánsként a másutt szokásos árnyék vagy háziállat helyett itt pénzt és valamely hidegvérű állatot - békát, gyíkot, kígyót - tettek az épülő ház fundamentumába a lakók mágikus oltalma végett. Közmondások és szólások Ha terjedelmileg nem is, számbelileg a Nagybánya vidéki folklórgyűjtemény legnagyobb részét, legvaskosabb fejezetét azok a felsőbányái proverbiumok alkotják, melyeket az ottani születésű Balla Katalin örökített meg. Miként a gyűjtéséhez csatolt rövid versikében fogalmaz: Az emlékek tiszta forrásába toliam merítettem, S nehány felsőbányái közmondást megmenekítettem. Régebben gyűjtöttem, még csikó koromban, Hogy még előszedem, sohasem gondoltam. E szólásmondások adatközlője azonos a fentebb tárgyalt hiedelemközlések elmondójával. A gyűjtések idején 77 esztendős felsőbányái asszony (Róth Katalin) történetmondói tehetségéről, folklórhagyományok iránti érdeklődéséről csak sejtéseink lehetnek, s bár a szólások és közmondások az
