Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
-68 SCHÖNHERR GYULA a nyolcszögű pecsétalak, amelynek párját eddig sehol sem ismerjük. A szögletes pecsétalakok, a három- és négyszögűektől eltekintve, egyáltalán úgy a külföldön, mint hazánkban igen ritkán jönnek elő a középkorban, nyolcszögű pecsétre pedig a külföldi szfragisztika is alig ismer példát; én legalább egyetlen külföldi pecséttani kiadványban sem talákoztam ilyen pecséttel. S a hazai középkori pecsétek között is mindössze két sokszögű pecsét ismeretes, úgymint Körmöcbánya és Újbánya városoknak a XIV. századból származó hatszögű pecsétéi; ezekhez sorakozik harmadiknak, mint új alak, Nagybánya városa nyolcszögű pecsétjével, ez ideig magában állva a középkori szfragisztika emlékei között. A nagyságnál és az alaknál mutatkozó eltérések méltóképp sorakoznak ahhoz a sajátossághoz, ami a pecsét ábrázolását jellemzi. A nagybányai pecsét a rajz tekintetében is különbözik a többi városok pecsétjeitől. A városi pecsétek rajza rendesen heraldikai motívumokból van szerkesztve, melyekben a tornyok és bástyák játszák a főszerepet. A nagybányai pecsét, mint láttuk, egészen eltér a szokástól és szerkezetileg teljesen kidolgozott képet ábrázol, melyben a város polgárainak foglalkozása van megörökítve. S ez a jelenet, melyben a sziklatrónon ülő király lábainál a bányamunkások az ércet a föld mélyéből kiaknázzák és feldolgozzák, igen jellemző módon jelképezi a bányaváros keletkezésének és felvirágzásának folyamatát. A pecsétnek az is jellemző sajátsága, hogy a város nevét csak kezdőbetűiben örökíti meg s köriratul jelmondatot alkalmaz, ÚJBÁNYA PECSÉTNYOMÓJA
