Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
NAGYBÁNYA VÁROS LEGRÉGIBB PECSETJE 69 mely a polgárok kölcsönös szeretetét hirdetve a város legjobb erősségének, megfelelő módon egészíti ki a pecsét ábrázolásának jelentését. Jelmondatot kevés pecsétnél találunk s azok is többnyire valláserkölcsi irányúak, mint aminő Nagyszombat ismert régi pecsétjén olvasható. Arra pedig nem ismerünk példát, hogy a jelmondat kiszorította volna a város nevét tulajdon pecsétjéről. Az eltérés a heraldika szabályaitól a pecsétrajz megszerkesztésénél annál nagyobb figyelmet érdemel részünkről, mert ilyen eltérést találunk ama két város pecsétjénél is, amelyek alakjuk folytán oly közeli rokonságban látszanak állani a nagybányai pecséttel. ÓBUDA PECSÉTNYOMÓJA Körmöcbánya pecsétjén I. Károlynak Alexandriai Szent Katalin kereke előtt térdelő alakja látható s a körirat, amely Körmöcbányát Károly király tulajdonának mondja, elárulja, hogy a város kiváltságainak 1328-ban történt adományozását örökíti meg. Újbánya pecsétjén Lajos királyt találjuk, ifjúkori ábrázolásában, amint koronáját felajánlja, ami hihetőleg a város egyházának alapítását példáza. A nagybányai pecsét, ha nem is történeti eseményt ábrázol, de oly jelenetet, amely a legszorosabb összefüggésben áll Nagybánya város keletkezésével és fennállása alapjával, s azon is ott találjuk a magyar király alakját, nem azét, aki akkor uralkodott, hanem az első szent királyét, kinek nevét a város plébániatemploma viselte. S ami Körmöcbánya és Újbánya pecsétjein még hiányzik, a bányászmotívumok szereplése viszont a többi bányaváros pecsét-