Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)

Boldog ifjúkor (1903-1921)

10

Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete)

BOLDOG IFJÚKOR (1903-1921)

„1903. nov. 30-án születtem Bolkácson, Kisküküllő megyében. Apám körorvos volt, 1904 márciusában Sárbogárdon kapott járási tisztiorvosi állást.”6

A 20. század első éveiben az Osztrák-Magyar Monarchia területén végbemenő gazdasági fejlődés, kiegészülve a millenniumi ünnepségek utóhatásaival erőteljes változásokat eredményezett. A kiegyezés teremtette környezetben, a 19. század második felében elindult folyamatok, mint a modern infrastruktúra kiépülése, a mezőgazdaság átalakulása, az iparosodás, azon belül a gyáripar fejlődésének hatásai ebben az időszakban bontakoztak ki. Bővült a termelés, növekedett a népességszaporulat és ezzel együtt a fogyasztás is.7

Ugyanakkor a politikai életben az 1890-es évektől kezdve egyre nyilvánvalóbbá és egyre jelentősebb problémává vált a dualizmus politikai berendezkedésének és felépítésének a válsága, amit jól érzékeltet a Tisza Kálmán kormányzása (1875-1890) után egymást váltó kabinetek sora.8 9

A gazdasági, politikai folyamatok a társadalomban is hatalmas változásokat eredményeztek, amelyeknek a legfontosabb jellemzője, hogy erre az időszakra a polgárosodás nagymértékben előrehaladt és magával hozta a Monarchia polgári fejlődésé-6 ÓM Dr. Örlős (Öszterreicher) Endre irathagyatéka. Örlős Endre önéletrajza (1948.11.03.).

r 20. századi magyar történelem 1900 -1994, 33-34.

8 Gróf Szapáry Gyula kormánya (1890 - 1892), Wekerle Sándor miniszterelnöksége (1892 - 1895), báró Bánffy Dezső kormánya (1895 - 1899), Széli Kálmán kabinet (1899 - 1903), gróf Tisza István (1903 - 1905), Fejérváry Géza darabont kormánya (1905 - 1906), Wekerle Sándor második kormány (1906 - 1910), Khuen-Héderváry Károly kabinetje (1910 -1912), Lukács László kormánya (1912 -1913), majd Tisza István második kormánya (1913 -1917).

9 20. századi magyar történelem 1900 -1994, 52.