Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Boldog ifjúkor (1903-1921)
11 nek jellegzetes csoportjait és egyben konfliktusait is.9 Másrészt a polgárosodás mellett rohamtempóban haladt az urbanizáció és ezek együttes hatásaként megváltozott az ország településhálózata. A változások az egész országot érintették, hiszen a fővároson, a Dunántúlon és a nyugati határvidéken kívül a Tiszántúl és Erdély ipar- és kereskedővárosai is fellendülésnek indultak.10 Az Öszterreicher család vallási, kulturális hovatartozása okán mindenképpen érdemes áttekinteni a korabeli zsidó népesség helyzetét, foglalkozási lehetőségeit. A soknemzetiségű és sokvallású Kárpát-medence területén belül a magyarországi zsidóság foglalkozásszerkezetének kialakulásában több tényező is fontos szerepet játszott. Mindenekelőtt egy-egy foglalkozás esetében meghatározóak voltak a vallási útmutatások, amelyek előírták a munkavállalás területeit és a munkavégzés módját. Szintén meghatározó tényező volt, hogy az uralkodó rétegek milyen munkalehetőségeket engedélyeztek a zsidóság számára. Hosszú évszázadokon keresztül nem rendelkezhettek földtulajdonnal, illetve a céhek erősen korlátozták az iparvállalási lehetőségeiket. Mindezek hatására azt lehet mondani, hogy a zsidóság elsősorban a- mai kifejezéssel élve - kereskedelmi és szolgáltató szektorban tudott elhelyezkedni. Azonban a felvilágosodás korszakától kezdve, ahogy változott a zsidóság általános helyzete, előrehaladt emancipációja, úgy változtak a munkalehetőségei, amelyek végigkövethetőek a foglalkozásszerkezet alakulásában is. II. József uralkodása alatt bevezetett törvények következtében megindult a zsidóság asszimilációja, aminek eredményeként szélesedtek azok a foglalkozási területek, amelyek elérhetővé váltak számukra. A reformkorban, majd a 19. század második felében bekövetkező változások- emancipáció, vallási egyenjogúság - tovább bővítették a lehetőségeket, amelyek 10 Uo„ 39.
