Urbán Franciska - Viszket Zoltán - Bazsalya Kornél: „Óbudára nézve nagy változás állott be…” Harrer Pál és a városegyesítés kora. Időszaki kiállítás az Óbudai Múzeumban 2012. május 4 - 2013. január 31. Kiállításvezető (Budapest, 2012)

45

Óbuda beépített területének nyugati irányba való terjeszkedését a közúti villamos vasút bővülése is követte. 1907-ben adták át a Fő térről a Kórház utcán, a Flórián téren és a Vörösvári úton át a Bécsi útig terjedő vonalszakaszt. Ehhez kapcsolódva épült fel a 64 kocsi elhelyezésére alkalmas óbudai villamos-kocsiszín. 1913-re készült el a Bécsi úti villamosszakasz, amely a Zsigmond tértől a Vörösvári útig húzódott.

VASÚTVONALAK

Az óbudai ipari üzemek kiszolgálására 1892-ben a MÁV a Déli pályaudvartól a Margit körúton át, az óbudai szeszgyárig egyvágányú gőzüzemű vasútvonalat épített, az úgynevezett jobb parti körvasutat.

1895-ben adták át az Óbuda és Esztergom között közlekedő vasútvonalat, amely az Esztergom vidéki szénbányák és a főváros között létesített kapcsolatot. Ezzel egyidőben Óbuda vasútállomás és a FI ÉV vonala között összekötő vágányt építettek.

Az Újpesti Vasúti Híd megépülése után a vonatok Pestre közlekedtek. 1897-ben a jobb parti körvasút két szakasszal egészült ki, egyik az óbudai vasútállomással teremtett közvetlen kapcsolatot, a másik a vasúti hídra kanyarodva a pesti körvasúihoz kapcsolódott.

A BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) 1885 szeptemberében előmunkálati engedélyt kért a Szentendrére vezető helyi érdekű vasút vonalának kiépítésére, amihez a közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1886. december 5-én hozzá is járult. A Filatori-gát- Szentendre helyiérdekű, egyvágányú gőzvontatású vasút engedélyokiratát 1887. március 30-án adták ki. A vonal hossza 16,3 km volt, Fila-19. Budapest - Szentendrei HÉV, Pomáz vasútállomás