Állami Balett Intézet ülései, 1984-1985 (HU MTEL VIII.1.a 4.)

1984. november 1. Bizottsági ülés jegyzőkönyve, Ifjúsági Parlament

*----t------------10. szám - IFJÚSÁGPOLITIKAI KÖZLÖNY 83

rajában, területi összevont parlamentek megszervezése stb.) az ezzel kapcsolatos feladatokat a Határozat, valamint a jelen ÁIB határozat figyelembevételével 1983. december 31-ig határozzák •meg. Amennyiben szükséges az előzőekhez hasonló módon intézkedjenek 1984. január 30-ig a fővárosi és megyei tanácsok elnökei is a tanácsi területen rendezett parlamentek tekintetében.

4. A minisztériumok (országos hatáskörű szervek), valamint a fővárosi és a megyei tanácsok ágazatukban, illetve területükön koordinálják és ellenőrizzék a parlamentek szervezésével járó feladatokat. Biztosítsák, hogy az ágazatukban, illetve területükön működő állami és gazdálkodó szervek, intézmények az 1984. évi tanácskozásokat a Határozatban, valamint a jelen ÁIB határozatban foglaltak szerint rendezzék meg.

A parlamentek összehívásával, a rendezés során felmerülő szervezési és eljárási kérdésekkel kapcsolatban a jelen határozat mellékletében foglalt előírásokat kell alkalmazni.

5. A parlamentek tapasztalatainak ágazati és meÖ

ei (fővárosi) értékelésére 1985. március 31-ig Írül jön sor. Az ÁIB felkéri a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a megyei (fővárosi) tanácsok illetékes vezetőit, hogy a tapasztalatokról, valamint a hatáskörüket meghaladó-, illetve több minisztérium együttes intézkedését igénylő kérdésekről 1985. április 15-ig tájékoztassák az Állami Ifjúsági Bizottság Titkárságát. Az Állami Ifjúsági Bizottság megbízza a Titkárságot, hogy 1985. május 31-ig számoljon be a Bizottságnak a parlamentek tapasztalatairól — beleértve az országos szervek intézkedését igénylő javaslatokat is. Az ÁIB mindezekről 1985. első félév végéig beszámol a Minisztertanácsnak.

Sarlós István s. k. az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke

Melléklet а 15.016П983. (IPK. 11.) ÄIB számú határozathoz

A PARLAMENTEK ÖSSZEHÍVÁSA

1. A parlamenteket — az ÁIB határozat 1. pontjában leírt időkeretek rugalmas alkalmazásával, a munkahelyi körülményekhez igazodva — a munkahelyen a tárgyév jelzett időszakában bármikor — lehet tartani.

Kívánatos, hogy a minisztériumok, országos hatáskörű szervek a népgazdasági-ágazati sajátosságok esetleges objektív szempontjaitól (pl.: mező- gazdaság, konzervipar, MÁV időszakos munkacsúcsai) eltekintve ezt a széles időhatárt ne korlátozzák, ugyanakkor ösztönözzenek arra, hogy a parlamentek ne sűrűsödjenek össze a második félévre.

2. Továbbra is érvényben marad az az előírás, hogy parlamenteket, központi intézkedés nélkül is, az előírt feltételek megléte esetén bármikor

össze kell hívni. (A Határozat 1/b. pontja.) Ez különösen indokolt lehet a fiatalok nagyobb csoportját érintő kérdés véleményezése vagy jelentős intézkedések előkészítése esetén.

Ha az így összehívott tanácskozáson olyan témát vitatnak meg, amely a Határozat 2. pontjában körülírt jogkörébe nem tartozik, a parlament ezzel kapcsolatban állásfoglalást hozhat.' ,

II.

A PARLAMENTEK MEGRENDEZÉSÉNEK SZERVEZÉSI ÉS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEI

A. Általános kérdések

3. a) Amennyiben szükséges — a parlamentek ágazati ill. területi szintű megszervezéséhez — a Határozaton és a jelen ÁIB határozaton túlmenően külön intézkedés adható ki. (lásd az ÁIB határozat 3. pontját!) Az ágazati megszervezéséről szóló minisztériumi (országos hatáskörű szervi) előírások kiadásához a KISZ KB, az illetékes ágazati szakszervezetek, illetve szövetkezeti érdek- képviseletek, valamint az ÁIB egyetértése szükséges. A megyei (fővárosi) tanácsok elnökei intézkedéseinek kiadásához a KISZ megyei (budapesti) bizottsága, az SZMT, (SZBT) illetve az érdekelt területi szövetkezeti érdekképviseleti szerv egyetértése szükséges.

b) A parlament konkrét megrendezésével kapcsolatos lényeges eljárási és technikai kérdések meghatározásánál az érdekelt KISZ és szakszervezeti szervet egyetértési jog illeti meg.

c) Az ülés rendjére — különösen a küldöttek részvételével tartandó parlamenteken — a rendező szervek, egyetértésben az illetékes KISZ és szak- szervezeti szervekkel ügyrend tervezetet készíthetnek. Ilyenkor az ülés — saját ügyrendjéről — az első napirendi pontként egyszerű szótöbbséggel határoz.

4. Parlament hétköznapokon, munkaidőn kívül, illetve szombat- vasárnap tartható. Ettől a parlamentek megrendezéséről kiadott miniszteri (tanácsi) szabályozás akkor térhet el, ha a rendező vállalat, intézmény stb. munkarendje (folyamatos, három műszakos, szombat-vasárnap is működő stb.) miatt az ülést a fiatalok jelentős részének munkaköri elfoglaltsága miatt nem lehetne megtartani.

B. A parlament résztvevői és határozatképessége

5. A parlamentek ülései nyilvánosak, az üléseken ■ tanácskozási joga a szavazati jogú fiataloknak és a meghívottaknak van.

6. a) A parlamenteken szavazati joggal általában 30 éves korig lehet részt venni.

b) Az üléseken szavazati joggal vehetnek részt: munkahelyi-intézményi szinten (többlépcsős megrendezés esetén az alapszinten):

— minden közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója a saját iskolája parlamentjén,