Állami Balett Intézet ülései, 1984-1985 (HU MTEL VIII.1.a 4.)

1984. november 1. Bizottsági ülés jegyzőkönyve, Ifjúsági Parlament

• .

84 • _________________ IFJÚSÁGPOLITIKÁI KÖZLÖNY 10. szám

— minden 30 éven aluli, munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló fiatal a saját munkahelye parlamentjén. [A szabadfoglalkozású fiatal művészek és más, munkaviszonynak nem minősülő munkatevékenységet folytató fiatalok parlamenti részvételének formáját az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) szabályozza];

többlépcsős munkahelyi-intézményi parlamentek felsőbb szintjén (szintjein):

— az alsóbb szinteken megválasztott küldöttek,

c) Az a) pontban jelzettől eltérő kivételes esetként az illetékes KISZ és szakszervezeti szerv kezdeményezésére és egyetértésével — a helyi sajátosságoktól indokoltan — a szavazati jogú résztvevők felső korhatára magasabb — legfeljebb azonban 35. életévben — is meghatározható.

7. A parlament határozatképes, ha

— munkahelyi-intézményi szinten (többlépcsős megrendezés esetén az alapszinten) a tényleges dolgozó-tanuló fiatalok;

— küldött a parlamenteken pedig a küldöttek több mint 50%-a jelen van. A határozatképesség hiányát a felügyeleti szervnek azonnal be kell jelenteni.

Határozatképesség hiánya esetén a parlamentet — a KISZ és a szakszervezet egyetértésével meghatározott új időpontra — ismételten össze kell hívni és az a szavazati joggal résztvevő fiatalok felénél kevesebb fiatal jelenléte esetén is megtartható.

C. A parlament írásbeli dokumentumai, azok előzetes egyeztetése

8. írásban kell elkészíteni:

a) a tételes elszámolást az előző intézkedési terv egyes pontjai, valamint az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásáról elfogadott terv teljesítéséről

b) a következő időszakra szóló intézkedési terv tervezetét

c) az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásának tervezetét.

A pénzeszközökkel kapcsolatos állásfoglalás-tervezet készítése a miniszteri (tanácsi) szabályozásban foglaltak szerint kivételesen mellőzhető akkor, ha azt a parlamentet rendező szerv objektív szervezeti helyzete (nem gazdálkodó szerv, ill. nincsenek önálló pénzeszközei, stb.) indokolja.

9. Az előző pontban felsorolt írásbeli dokumentumokon kívül a helyi viszonyoktól és lehetőségektől függően célszerű még a következő írásbeli dokumentumokat elkészíteni:

— a vezetői beszámoló téziseit,

— „Adatok és tények” című összeállítást az ifjúság helyzetéről,

— az ügyrend-tervezetet.

10. a) Biztosítani kell. hogy a társadalmi szervezetek a parlament dokumentum tervezeteit időben megismerhessék és a Határozatban foglalt

jogaikat gyakorolhassák. Ezért az írásbeli dokumentum tervezeteket az illetékes KISZ és szak- szervezeti bizottságoknak meg kell küldeni. A KISZ és a szakszervezeti bizottság a tervezetekkel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatja a rendező szerveket. A parlamentet a dokumentumok megküldése után 4 héttel későbbi időpontra lehet összehívni.

b) a parlament rendezői az illetékes KISZ és szakszervezeti szerv egyetértésével alakítsák ki azt a legcélszerűbb módszert, amelynek révén valamennyi szavazati jogú fiatal az ülés előtt legalább két héttel előbb értesül a parlament időpontjáról, valamint tanulmányozhatja az írásbeli dokumentumok tervezeteit.

11. A parlament üléséről készüljön jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv rögzítse a határozatképességet, a szavazások eredményét, az egyes javaslatok és a vezető válaszának lényegét, valamint a határozatokat, állásfoglalásokat.

A jegyzőkönyvet kapják meg a felügyeleti szervek, az illetékes KISZ és szakszervezeti szervek.

D. A parlament napirendje, a beszámoló és a válaszadás

12. A parlament napirendje a következő:

a) beszámoló;

b) vita a beszámolóról az intézkedési terv és az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásának tervezetéről (kérdések, interpellációk, javaslatok) ;

c) válaszadás a kérdésekre, javaslatokra;

d) állásfoglalás a vezetői beszámoló elfogadásáról, valamint az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználási tervéről és a parlamenten felmerült egyéb javaslatok sorsáról, egyetértési jog gyakorlása az intézkedési tervvel kapcsolatban;

e) a küldöttek megválasztása a felsőbb szintű parlamentekre.

A napirend kiegészülhet még a tanácskozás ügyrend-tervezetének vitájával.

A tanácskozások napirendjén — az említetteken kívül — szerepelhet más fontos, az adott intézmény ifjúságát vagy annak csoportjait érintő kérdés megvitatása. Ez — többek között — lehet fontos munkaszervezési, szociálpolitikai kérdés, oktatási intézményekben pedig oktatáspolitikai, vagy diákszociális intézkedés tervezete.

13. A parlament alapvető, demokratikus joga döntenie a saját tanácskozásának menetéről, rendjéről. Ennek az elvnek a figyelembevételével a parlament ügyrend hiányában is jogosult dönteni a tanácskozás rendjével kapcsolatos kérdésekről (pl.: az ésszerűség határain belül a szekciók tanácskozásának időkereteiről, az elnök személyéről, a hozzászólások időtartamának esetleges korlátozásáról stb.). Az illetékes KISZ és szakszervezeti szerv egyetértése szükséges minden, a konkrét megrendezéssel kapcsolatos lényeges kérdés eldöntéséhez. (Pl.: a parlament időpontja, javaslat az elnök személyére.)

14. A beszámoló a vállalat, intézmény, stb. vezetésének értékelése az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról, amely kapcsolódik az intézkedő-